Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

114 430. szám. verési hirdetményt és az árverési feltételeket az 1925 : VIII. t.-c. 27. §-a alapján mely esetben kell a földmívelésügyi miniszternek is kézbesíteni. Harmadik fejezet. A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítése. A kir. törvényszék mint egyesbíróság hatáskörének kiterjesztése. 101.§.Az 1921 : XXIX. t.-c. 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Bűnvádi ügyekben a kir. törvényszék elsőfokon mint egyesbíróság jár el és határoz, ha a vád tárgya : 1. a testi sértésnek az 1878 : V. t.-c. (Btk.) 302. §-ának 1. bekezdése alá eső bűntette vagy 2. bekezdése alá eső bűntette vagy vétsége avagy 303—305. §-ai alá eső bűntette ; 2. a magánlaksértésnek a Btk. 330. vagy 331. §-a alá eső bűntette ; 3. a lopásnak az 1908 : XXXVI. t.-c. 49. §-ának 1. bekezdése alá eső bűntette és az ily lopással kapcsolatos orgazdaság bűntette ; 4. a sikkasztásnak a Btk. 358. vagy 359. §-a alá eső bűntette és az ily sikkasztással kapcsolatos orgazdaság bűntette ; 5. a csalásnak a Btk. 380. §-a vagy 381. §-ának 1. vagy 3. pontja vagy 383. §-ának 2. bekezdése alá eső bűntette ; 6. az 1914 : XL. t.-c. 4. §-ának 2. bekezdése alá eső hatósági közeg elleni erőszak vétsége ; 7. az 1—6. pontokban felsorolt valamely bűncselekményre vonatkozóan elkövetett bűnpártolás. Bíróküldés. 102. §. Az 1896 : XXXIII. t.-c. (Bp.) 29. §. 2. pontjára alapított bíróküldési indítvány esetében, ha az illetékes bíróság a bíróküldést nyilván alaptalannak tartja, a bíróküldési indítvány elintézéséig eljárhat. Amennyiben a kir. Kúria más bíróságot küld ki, ennek ismételnie kell a már esetleg teljesített bírói cselekményeket. Ha a kir. Kúria a bíróküldési indítványt elutasítja és úgy találja, hogy a bíróküldési indítvány nyilván alaptalan volt, az indítványozót ezer pengőig terjedhető pénzbírságban marasztalhatja. A pénzbírságért a felelősség elsősorban a bíróküldési indítványt ellenjegyző ügyvédet terheli, akinek visszkereseti joga saját fele ellen csak akkor van, ha a félnek külön írásbeli utasítására terjesztette elő a biróküldési indítványt. A főmagánvád körének kiterjesztése. 103. §. A Bp. 41. §-ának a főmagánvádról szóló rendelkezései az 1895 : XXXVII. t.-c. 49. §-a alá eső szabadalombitorlás kihágására is kiterjednek. Kötelező ügyvédi képviselet magánvád és magánjogi igény tekintetében. 104. §. A kir. törvényszék — akár mint elsőfokú, akár mint fellebbviteli bíróság — előtt a magánvádat rendszerint ügyvédnek kell képviselnie. Amennyiben a törvény a magánvádló megjelenéséhez vagy más eljárási cselekményéhez jogkövetkezményt fűz, az ily rendelkezés a magánvádlót képviselő ügyvédre is kiterjed. Ha a kir. ügyész a vádat a kir. törvényszék főtárgyalásán ejti el, a jelenlevő sértett személyesen veheti át a pótmagánvádat és azt ugyanazon a határnapon ügyvéd nélkül képviselheti. A magánvád tekintetében is alkalmazni kell a polgári perrendtartásnak azokat a szabályait, melyek a kötelező ügyvédi képviselet alól mentességet állapítanak meg. (Pp. 97. §.) A meghatalmazás (Pp. 100—110. §.), valamint a szegénységi jog (Pp. 112— 123. §.) tekintetében a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy olyankor, ha a magánvádló a szegénységi