Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

no 430. szám. portóköteles, nem bérmentesített küldeményként postára kell tenni. Ebben az esetben a közléstől számítandó határidők szempontjából a postára tételt követő második napot kell a közlés napjának tekinteni. Ha a postára tett küldemény kézbesítése nélkül visszaérkezik ; a címzett részére az 1881 : LX. t.-c. 153. §-ának 4. bekezdése szerint ügygondnokot kell rendelni. 82. §. Az 1881 : LX. t.-c. 155. §-a a következő rendelkezésekkel bővül : Legkésőbben az árverés határnapját megelőző harmincadik napon a végrehajtást szenvedő, valamint azok a hitelezők is kérhetik az ingatlannal^ birtokrészletenkinti elárverezését, akiknek kérelme nélkül bocsátották ki az árverési hirdetményt. Birtokrészletek egyes részeinek külön árverését is lehet kérni, ha a kérelmező kérvénye mellett a telekkönyvi szabályoknak megfelelő vázrajzot mutat be és helyhatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a vázrajzban megjelölt rész kihasítva is használható és hogy a birtokrészlet eldarabolásához hatósági engedély nem kell. A jelen bekezdésen alapuló kérelmeket egyebekben az 1881 : LX. t.-c. 155. §-ának első három bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A bíróság az 1881 : LX. t.-c. 155. §-a, valamint a jelen §. alapján előterjesztett kérelmek felett az összes telekkönyvi érdekeltek érdekeinek figyelembevételével dönt. 83. §. Az 1881 : LX. t.-c. 183. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az árverési vevőnek, ha az árverési vételárból neki is van követelése és arra vagy annak részére a vételár összegében a telekkönyv adatai szerint a fedezet is megvan, joga van bejelenteni, hogy a vételár ilyképpen fedezett részét egyelőre visszatartja. Amennyiben a sorrendi végzés szerint a vételárból neki is jutna kielégítés : a visszatartott összeget úgy kell tekinteni, mintha azt a bejelentés napján befizette és nyomban visszakapta volna. Amennyiben pedig követelésére a sorrendi végzés szerint kielégítést nem kapna : a vevő a hátralékos vételárt az árverési hirdetmény szerinti esedékesség napján vagy ha ez a sorrendi végzés jogerőre emelkedésekor már elmúlt : a bíróság felhívásától számított nyolc nap alatt befizetni köteles. Az árverési vevő a jelzálogos hitelezővel megegyezhetik abban, hogy a hitelező jelzálogjoga, amennyiben a vételárból kielégítéshez jutna, az ingatlanon teherképpen tovább is fennmaradjon. Ha a vevő a bíróság előtt igazolja, hogy a jelzálogos hitelezővel ilyen megállapodásra lépett és a követelésre vagy annak részére a telekkönyv adatai szerint a fedezet is megvan, az előbbi bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell 84. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 50. faraik az 1881 : LX. t.-c. 223. §-át helyettesítő rendelkezései alapján elrendelhető biztosítási végrehajtás szempontj ából keresetlevélszámba megy a fizetési meghagyás iránti kérelem is. 85. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 51. §-ának az 1881 : LX. t.-c. 224. §-át helyettesítő rendelkezését a következő rendelkezés egészíti ki : Ha a mulasztási ítéletet ellentmondással, a váltó, kereskedelmi utalvány, kötelező jegy vagy csekk alapján kibocsátott meghagyást kifogással támadták meg és emiatt kielégítési végrehajtásnak nincs helye, a biztosítási végrehajtást —ha a 62. §. 2—6. pontjában felsorolt kivételek egyike sem áll fenn — végrehajtható kiadmány alakjában kell elrendelni. A végrehajtható kiadmány szövege ebben az esetben a következő : «Ennek az ellentmondással megtámadott mulasztási ítéletnek — ennek a kifogással megtámadott váltófizetési meghagyásnak — alapján biztosítási végrehajtásnak van helye. A biztosítási végrehajtás kérelmezésének költségét a bíróság . . . . P .... f-ben állapítja meg.» Az ilyen