Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

96 430. szám. A perbíróság az előbbi bekezdés esetében is maga elé idézheti a székhelyén kivül lakó tanút, ha ezt különös okból szükségesnek tartja vagy ha valamelyik fél az ezzel járó költségtöbbletet magára vállalja és a tanúkihallgatás költségét a bíróság által meghatározott összegben előlegezi. 18. §. A Pp. 314. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a per tárgyának értéke ezer pengőt meg nem halad, vagy ha valamely fél szegénységi jogon pereskedik, a lakóhelyén meghallgatott tanú csak a megjelenéséhez elkerülhetetlenül szükséges útiköltségnek megtérítését igényelheti. Az időmulasztással járó károsodás megtérítésére csak napszámosnak van igénye. A munkaadó semmi hátránnyal nem sújthatja a munkást amiatt, mert az tanuzási kötelességének teljesítése végett munkát mulasztott. így különösen munkabéréből semmit le nem vonhat, a helyettesítés költségét terhére nem róhat ja, ha pedig a végzett munka arányában fizeti a munkást, a lehetőség szerint alkalmat kell adnia arra, hogy a munkás elmulasztott keresetét pótolhassa. A munkaadót, aki az előbbi bekezdésben foglalt tilalmat szándékosan megszegi, kihágás miatt pénzbüntetéssel kell büntetni ; a pénzbüntetésre az 1928 : X. t.-e. rendelkezései irányadók. A kihágás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 19. §. A Pp. 350. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Ha valamelyik fél szegénységi jogon pereskedik, a bíróság csak egy szakértő meghallgatását rendeli el, még pedig ha ilyen van, az illető szakkérdésre állandóan alkalmazott helyben lakó szakértőt. A perbíróság az előbbi bekezdés esetében is a szükséghez képest több szakértőt hallgathat meg, ha a szegénységi jogon perlekedő fél ellenfele az ezzel járó költségtöbbletet pernyerése esetére is magara vállalja és a költséget a bíróság által meghatározott összegben előlegezi. 20. §. A Pp. 364. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha valamelyik fél szegénységi jogon pereskedik és a bíróság helyben lakó állandóan alkalmazott szakértőt hallgatott meg, ennek a szakértőnek az államkincstárral szemben csak készkiadása előlegezésére van joga, munkadíjat az államkincstár nem előlegez. Az olyan állandó szakértőt, aki a díjazásért teljesített szakértői munkához képest aránytalanul nagymértékben végzett díjazás nélküli munkát, a törvényszéki elnök előterjesztésére az igazságügy miniszter évi jutalomban részesítheti. Ha olyan perben, amelyben valamelyik fél szegényjogon pereskedik, olyan szakkérdésre kell szakértőt meghallgatni, amelyre a bíróság székhelyén lakó állandóan alkalmazott szakértő nincs, a szakértő díját a bíróság állapítja ugyan meg, de száz pengőnél nagyobb Összeget az államkincstár nem előlegez. 31. §. A Pp. 384. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Ha a bíróság előleges bizonyítás felvételét rendeli el, annak foganatosítását kir. közjegyzőre bízhatja. Ebben az esetben a bizonyításfelvétel határnapjáról a feleket és az ügygondnokot a kir. közjegyző értesíti. Ha a fél szegénységi jogban részesül, egyelőre a kir. közjegyző díjának fizetése alól is fel van mentve. 22. §. A Pp. 401. §-ának 2. és 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az ítélet indokolásának magában kell foglalnia a bíróság által valónak elfogadott tényállást és ismertetnie kell a felek által a szóbeli tárgyaláson felajánlott és a bíróság által mellőzött bizonyítékokat, valamint azokat a kérelmeket, amelyeknek a bíróság eleget nem tett (Pp. 270. §.). A kereseti kérelmet és ellenkérelmet, úgyszintén az ügy eldöntésére és az