Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.
Irományszámok - 1927-430
430. szám. 97 eljárás menetére befolyással bíró egyéb kérelmeket és nyilatkozatokat, a tényállításokat és az ezekre vonatkozó nyilatkozatokat, valamint a netaláni bizonyításfelvétel menetét nem kell ismertetni, ha azok az iratokból kitűnnek ; ha azok ismertetése mégis szükségesnek mutatkoznék, e részben a tényállás előadását az előkészítő iratok és a bírósági iratok tartalmára való hivatkozással is lehet kiegészíteni vagy pótolni. 23. §. A Pp. 423. §-ának 3. bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki : A bírói egyességet tudomásul vevő végzés ellen beadott felfolyamodás nem akadályozza a bírói egyesség végrehajtását. Fellebbezés. 24. §. A Pp. 476. §-ának 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az elsőbíróságnak pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolog iránt indított perekben hozott ítélete ellen felperes nem élhet fellebbezéssel, ha az ítélettel elutasított követelésnek vagy követelésrésznek — alperes pedig nem élhet fellebbezéssel, ha a megítélt követelésnek vagy követelésrésznek értéke (fellebbezési érték) nem haladja meg a fellebbezés kizárására irányadó értékhatárt. Ez a korlátozás nem terjed ki az elsőbíróságnak olyan perekben hozott ítéleteire, amelyek tekintet nélkül az ertekre, ki vannak véve a községi bíróság hatásköréből. A Pp. 476. §-ának 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az értéket a fellebbező fél szükség esetében valószínűvé tenni köteles. Egyebekben az érték megállapítására a Pp. 5—8. §-ait megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perköltség kivételével a járulékokat, ha magukban véve meghaladják a fellebbezés kizárására irányadó értékl'Vlsőhá/i Iromány. 1927 -1M2, XIII. kötrt. határt, figyelembe kell venni. Az elsőbíróságnak olyan ítélete ellen, amely ellen egyebekben a fellebbezés mind a két félre nézve e §. szerint ki volna zárva, egyedül a perköltség viselésének és mennyiségének kérdésében fellebbezésnek csak abban az esetben van helye, ha a megítélt perköltség összege meghaladja a fellebbezés kizárására irányadó értéket. Az egy eljárásba egyesített (Pp. 189. és 233. §.) perekben hozott közös ítélet esetében a fellebbezés megengedhetősége tekintetében az az ítélet irányadó, amelynek tárgya a legnagyobb értékű. 25. §. A Pp. 481. §-ának 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : A fellebbezést az elsőbíróságnál ügyvéd által ellenjegyezve írásban kell benyújtani. A Pp. 481. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : A fellebbezésben elő kell adni azokat az okokat, amelyek alapján a fél az elsőbíróság ítéletét megtámadja és ha a fél az elsőbíróság előtt fel nem hozott tényállításokat, ténybeli nyilatkozatokat vagy Mzonyítékokat. akar érvényesíteni, ezeket, vagy pedig ha az elsőbíróság előtt történt bizonyítás felvételének ismétlését vagy kiegészítését kívánja, ebbeli kérelmét is az okok előadásával. Az okiratok közlésére a Pp. 133. §-a nyer alkalmazást. A törvényes rendelkezéseknek meg nem felelő fellebbezésért perköltség nem jár. 26. §. A Pp. 482. §-ának 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Azokban a perekben, amelyekben a járásbíróság előtt az ügyvédi képviselet nem kötelező, a járásbíróság ítélete ellen a fellebbezést az ügyvéd által nem képviselt fél jegyzőkönyvbe is mondhatja. 27. §. A Pp. 483. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a fellebbezés elkésett vagy oly ítélet ellen irányul, amely ellen a íel* 13