Felsőházi irományok, 1927. XIII. kötet • 420-473. sz.

Irományszámok - 1927-430

430. szám. 95 2. az egyébként nem illetékes járásbíróság a Pp. 45. §-ában meghatározott alávetés nélkül is illetékessé válik, kivéve, ha a törvény a perre kizárólagos illetékességet állapít meg. 12. §. A Pp. 184. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a bíróság a pert hatáskörének vagy illetékességének hiánya miatt (Pp. 180. §. 3. pont) akár kifogás következtében, akár hivatalból bár nem jogerős határozattal megszüntette, felperes a határozat kihirdetése után, de legkésőbb a határozat közlését követő tizenöt nap eltelte előtt a fellebbvitelről való lemondásának bejelentése mellett kérheti, hogy keresetlevelét meghatározott bírósághoz tegyék át. Ebben az esetben a keresetlevél beadásának és a perindításnak magánjogi hatályai — ideértve az esetleges telekkönyvi feljegyzés (perfeljegyzés) hatályát is — fennmaradnak. A bíróság ilyen esetben a keresetlevelet mellékleteivel a felperes részéről megjelölt bírósághoz a permegszüntető határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül átteszi, ha felperes a keresetlevélnek és mellékleteinek bélyegmentes példányát a bírósági iratokhoz csatolás végett bemutatja. 13. §. A Pp. 191. §-ának 3. bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki : A bíróság az érdemleges tárgyalást a perfelvételre bejelentett ügyek elintézése után a perfelvételi határnapon sürgősség esetén kívül is köteles megtartani abban az esetben, ha az érdemleges tárgyalás előkészítése nem mutatkozik szükségesnek. 14. §. A Pp. 196. §-át és a Ppn. (1925 : VIII. t.-c.) 4. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Az előkészítő iratoknak csak a tényállításokat, a bizonyítékokat, az alkalmazandó jogszabályra való utalást és a kérelmeket szabad mégpedig legrövidebben tartalmazniuk. A meg nem felelő előkészítő iratért perköltség nem jár. 15. §. A Ppn-nek a Pp. 205. §-át helyettesítő 5. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : A járásbírósági eljárásban a Ppn. 5. §-ának 1. bekezdése alapján előkészítő iratok közlését csak örökösödési, közszerzeményi és özvegyi jogot tárgyazó perekben, továbbá számadási, vagyonelkülönítési és más hasonló viszonyokat tárgyazó perekben lehet elrendelni, amennyiben ez a vitás követelések vagy ellenkövetelések nagy száma miatt szükségesnek mutatkozik. 16. §. A Pp. 239. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a határnapon a bíróság idézésére tanú vagy szakértő megjelent, a bíróság a tárgyalást a tanú kihallgatása, illetőleg a szakértő meghallgatása előtt nem halaszthatja el, ha pedig a tárgyalást a bíró akadályoztatása miatt el kell napolni, a tanút vagy a szakértőt más bíró, önálló működési körrel felruházott bírósági titkár vagy jegyző hallgatja ki, illetőleg hallgatja meg. 17. §. A Pp. 289. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha a per tárgyának értéke ezer pengőt meg„nem halad, vagy ha valamelyik fél szegénységi jogon pereskedik, a tanút rendszerint lakóhelyén kell kihallgatni. A perbíróság a székhelyén kívül lakó tanuk kihallgatása végett a tanú lakóhelye szerint illetékes járásbíróságot keresi meg. Ha a tanú nem lakik a járásbíróság székhelyén és csak egyszerű tényeknek, különösen aláírás valódiságának bizonyítása végett kell őt kihallgatni, a perbíróság a tanú lakóhelyének községi bíróságát is megkeresheti, amely ebben az esetben a Pp. 313. §-ának a megkeresett bíróra vonatkozó rendelkezései szerint jár el, ehhez képest a tanút meg is esketheti, azonban ellene kényszerítő intézkedéseket (pénzbüntetés, letartóztatás) nem alkalmazhat, hanem, ha ilyenek alkalmazására szükség van, ebből a célból a perbírósághoz fordul.