Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

392. szám. 71 felülvizsgálata tekintetében a szerint, hogy a szabályrendelet alkotását törvény teszi-e kötelezővé vagy sem. Az előbbi kategóriába tartozó szabályrendeletek felülvizsgálatánál a miniszter érdemlegesen intézkedhetik, az olyan szabályrendeletet azonban, amelynek megalkotása nem kötelező, a miniszter csak a fellebbezésben felhozott okok miatt, illetőleg csak törvényesség vagy vagyonfelügyelet szempontjából veheti felülvizsgálat alá. A már hatályban levő, de a törvénnyel vagy rendelettel ellentétes szabályrendeletnek módosítását, vagy hatályonkívül helyezését is elrendelheti a miniszter, akinek e rendelkezése ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A székesfővárcs költségvetését a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve vizsgálja felül és vagy jóváhagyja, vagy indokolt esetben módosítja, esetleg a jóváhagyást megtagadja és új költségvetés készítését rendeli el. TJj tételek felvétele ellen a jogalap törvényessége szempontjából közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. A zárószámadást és vagyonmérleget a számadási évet követő év május havának végéig kell a belügyminiszterhez felterjeszteni, aki azoknak felülvizsgálása nyomán a törvényes intézkedéseket megteszi. A belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértően megadott engedélye szükséges önálló városi adó bevezetéséhez, kölcsönköt vények kibocsátásához, üzemnek részvénytársasági alakban való létesítéséhez. Ha a részvénytársaság gazdálkodása kifogás alá esik, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve elrendelheti, hogy az üzem kezelése más szervezet mellett történjék. A székesfőváros törvényhatósága a kormánynak vagy bármely közegének jogszabályba ütköző és a törvényhatóságra sérelmes intézkedése ellen panaszt tehet a közigazgatási bíróságnál, károsnak, vagy kivihetetlennek mutatkozó intézkedések ellen pedig felírási joggal élhet. A belügyminiszter a főpolgármester előterjesztésére, vagy meghallgatása után feloszlathatja, a törvényhatósági bizottságot, ha az a törvényes jogszabályokkal szembehelyezkedik, ha az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, továbbá, ha működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvényhatóságok gazdasági helyzete válságossá válhatik. A feloszlató miniszteri rendelet ellen közigazgatási bírósági panasznak van helye. A feloszlatással kapcsolatos intézkedéseket a törvényjavaslat az 1929 : XXX. t.c-ben a vidéki törvényhatóságokra nézve tett intézkedésekhez hasonlóan szabályozza. Az V. részben vannak a „Vegyes rendelkezések/' Kimondja itt a törvényjavaslat, hogy a törvény életbelépése után a törvényhatósági bizottságot haladéktalanul újjá kell alakítani. Az első választások idejét és az újjáalakítás módozatait, valamint az első ízben készítendő névjegyzékek összeállítását a belügyminiszter rendelettel szabályozza. A közigazgatási bírósági eljárást azonban ki nem zárhatja. A törvényhatósági bizottság újjáalakulásával a főpolgármester megbízatása megszűnik. Uj betöltés alá kerülnek azok a tisztviselői állások is, amelyeket 6 évre szóló megbízatással töltöttek be. Az olyan tisztviselőt, akit nem alkalmaznak újra, ideiglenesen szolgálatonkívüli viszonyba kell helyezni és végelbánás alá vonni csak akkor lehet, amikor a törvény életbelépése előtt kapott megbízatásnak ideje lejárt. Azokat a tisztviselőket, akiket a fennállott törvényes rendelkezések értelmében élethossziglan választottak meg, meg kell hagyni állásukban. Ez vonatkozik a székesfőváros tanszemélyzetére is. A székesfőváros szabályrendeleteit és építésügyi szabályzatát át kell vizsgálni és összhangba kell hozni az új törvény rendelkezéseivel. Azok az ügyek, amelyek eddig a törvényhatóság hatáskörébe tartoztak, de amelyeket az új törvény nem utal oda, ezentúl a törvényhatósági intézőtanács