Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

72; 392.szám. hatáskörébe mennek át. A régi tanács hatáskörébe tartozó ügyek, kivéve azokat, amelyeket a törvény az íntézőtanács hatáskörébe utal, a polgármester hatáskörébe fognak tartozni. A régi tanács megszűnik. A kerületi előljáró határozata ellen a polgármesterhez lehet fellebbezni. A polgármesternek ép'tési ügyekben hozott határozata ellen a fővárosi közmunkák tanáciához, a szabá'yrenielet által a polgirmester hatáskörébe utalt ügyekben az intézőtanácshoz lehet fellebbezni. A törvényhatósági bizottság és az íntézőtanács határozata ellen az illető testület elnöke és a t. főügyész is jogorvoslattal élhjet. A főpolgármester akkor is élhet jogorvoslattal, ha az ülésen nem ő elnökölt. A törvényjavaslat befejező részében felsorolja azokat a jogszabályokat, amelyeknek hatálya megszűnik, végül pedig kimondja, hogy a "törvény hatálybalépésének idejét a belügyminiszter állapítja meg és a törvényt is ő hajtja végre. * * * A törvényjavaslat egyes kiemelkedő rendelkezéseire nézve a következőket var szerencsém előadni. A törvényjavaslatnak alapelve az, hogy az önkormányzati jogok megtartásával, sőt megerősítésével biztosítsa az egyszerű, a jó és a gyors közigazgatást. A törvényjavaslat gyökeresen újjáalakítja a székesfőváros törvényhatósági bizottságát. A tapasztalat szerint ugyanis a választott tagoknak az 1924 : XXVI. t.-eikkel megállapított száma (250) még mindig túlságosan nagy volt. Ez a törvényjavaslat tehát csupán 140 választott tagot javasol. Ezeken kívül 32 örökös tag, a különböző érdekcsoportoknak 18 képviselője, 10 szakképviselő és 20 székesfővárosi főtisztviselő fog helyet foglalni a közgyűlésben, amelynek így összesen 220 tagja lesz. Ezeken kívül egy méltányossági szemponttal is számol a törvényjavaslat. A tagok számának apasztásával ugyanis kimaradnak a törvényhatósági bizottságból olyan tisztviselők, akik eddig tagsági jogot gyakoroltak. Ezek, ha állásukra újra alkalmazzák őket, ad personam tagjai maradnak a törvényhatósági bizottságnak. Még most is jóval több tagja marad tehát a közgyűlésnek, mint amennyi a legtöbb világvárosnak önkormányzati testületében helyet foglal. A tagok számának ezzel a leszállításával azonban mégis elérjük azt, hogy a nagy taglétszámnak az önkormányzati működésre esetleg hátrányos következményeit elhárítjuk. Meggyőződésem szerint a törvényhatósági bizottság csakis úgy lehet a székesfővárosban uralkodó közhangalatnak hű kifejezője és csak akkor fejthet ki az összes érdekkörök jogos törekvéseivel Összhangban álló működést, ha az önkormányzati testületben a különböző társadalmi rétegek, hivatások, foglalkozások képviselve vannak. Ez indított arra, hogy az érdekképviselet elvét a vidéki törvényhatóságokhoz hasonlóan, de a székesfőváros különleges viszonyainak megfelelő módon és mértékben ebben a törvényjavaslatban is érvényre juttassam. Ezért a törvényjavaslat akként intézkedik, hogy a törvényhatósági bizottságba 18 tagot küldenek olyan megszervezett társadalmi csoportok, amelyek közéleti és számbeli súlyuknál fogva joggal számíthatnak rá, hogy az önkormányzati testületben képviselethez jussanak és így módjukban legyen az, hogy érdekeiket a törvényhatósági .bizottságban érvényesíthessék, illetőleg megvédhessék. A székesfővárosban új lesz az örökös tagok intézménye is, amelyet a vidéki törvényhatóságokban az 1929 : XXX. t.-c. szervezett meg abból a célból, hogy a bizottság működésében az állandóságot képviselje. Azt hiszem, hogy ez a szempont a székesfővárosban még fokozottabb figyelmet érdemel. A székesfővárosi önkormányzat széleskörű és rendkívül bonyolult feladatkörének megismeréséhez ugyanis