Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

70 392.szám. szüntethet meg. Az üzemek vagyonát a kereskedelmi üzleteknél szokásos szabályok szerint kell nyilvántartani. Minden üzemnek újítási tartalékalapot kell létesíteni, amelyet csak újítási befektetésre szabad igény bevenni. Az üzemek zárószámadásai szerint mutatkozó nyereséget a székesfőváros háztartási szükségleteinek fedezésére kell fordítani és azt a háztartási zárószámadásban kell elszámolni. A székesfőváros üzemet vagy vállalatot magánosokkal közösen csak a felénél nagyobb érdekeltség biztosítása mellett létesíthet és tarthat fenn és már fennálló üzembe vagy vállalatba is csak ezzel a feltétellel léphet be. Ez alól kivételesen a belügyminiszter adhat felmentést. Részvénytársaság, alakjában olyan üzemet lehet vezetni, amely a székesfőváros nem egyedüli tulajdona. Az üzemek, a közgyűlés, az .intézőtanács és a polgármester rendelkezési jogának fenntartása mellett az üzemi igazgatóságok, üzletvezetőségek kezelése alatt állnak. Az üzemi igazgatóság tagságával Összeférhetetlen, aki a székesfőváros üzemeivel versenyző üzemnél, vagy vállalatnál érdekelve van. Az üzemvezetők létszámát, címét és hatáskörét szervezeti szabályrendelet állapítja meg. Az üzemi alkalmazottak szolgálati és jogviszonyai tekintetében az ipari, illetőleg a kereskedelmi alkalmazottakra vonatkozó mindenkori jogszabályok az irányadók, azonban ki lehet reájuk terjeszteni a közigazgatási alkalmazottakra érvényes fegyelmi szabályokat. Az üzemvezetők és üzemi alkalmazottak kereskedelmi ügyletek kötésével nem foglalkozhatnak és az intézőtanács engedélye nélkül mellékfoglalkozást nem folytathatnak. Az üzemi vezetőkre és üzemi alkalmazottakra nézve rokonsági összeférhetetlenséget is állapít meg a törvényjavaslat. Azoknál a részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél, amelyeknél a székesfőváros mint a részvények vagy üzletrészek egy részének tulajdonosa érdekelt, az intézőtanács a közgyűlésen, igazgatóságban és felügyelőbizottságban kiküldötte által gyakorolja az ellenőrzést, az intézőtanács előzetes utasítása szerint. A IV. rész a „Kormányhatósági felügyelet" jogát szabályozza. E szerint az önkormányzati közigazgatás és háztartás felett a főfelügyeletet és ellenőrzést a belügyminiszter, egyes szakigazgatási ágakban az illetékes miniszter gyakorolja. A belügyminiszter saját kiküldöttei és szakértői útján bármikor megvizsgálhatja a székesfőváros közigazgatását és felügyeleti jogkörén belül intézkedhetik. A belügyminiszter és vele egyetértve a pénzügyminiszter a székesfőváros intézeteinek, közintézményeinek, közműveinek és üzemeinek gazdálkodását — még ha ezek részvénytársaság alakjában működnek is — ha a székesfővárosnak felénél nagyobb érdekeltsége van kiküldöttei által megvizsgáltathatja és a szükséges intézkedéseket megteheti. A belügyminiszter a székesfővárost az igazgatási szervezet kiegészítésére, létszámapasztásra, gazdálkodási, pénzkezelési és számviteli módjának szabályozására utasíthatja. Jóváhagyás végett az illetékes miniszterhez kell felterjeszteni a törvényhatósági bizottságnak szabályrendeletalkotásra, állások szervezésére, megszüntetésére, illetmények megállapítására, a költségvetés és zárszámadás, a vagyonleltár és vagyonmérleg megállapítására, a közszolgáltatásokra, a kölcsönökre, az intézetek, közintézmények, közmüvek és üzemek létesítésére és megszüntetésére, továbbá az 500.000 P értéket meghaladó jogügyeletekre vonatkozó határozatait, valamint mindazokat a határozatokat, amelyekre nézve a kormányhatósági jóváhagyást külön törvény írja elő. Ha a miniszter 60 nap alatt érdemlegesen nem intézkedik, a határozatot jóváhagyottnak kell tekinteni. A főpolgármester a közgyűlésnek, a közigazgatási bizottságnak, az intézőtanácsnak és a polgármesternek minden közérdekű ügyben hozott határozata ellen felterjesztéssel élhet. Különbséget tesz a törvényjavaslat a szabályrendeletek kormány hatósági