Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.
Irományszámok - 1927-392
392. s z ám. 57 pesti Közlönyben haladéktalanul közhírré teszi, és az. országgyűlésnek bejelenti. (3) A feloszlató minisztériumi rendelet ellen — közhírré tételétől számított 30 nap alatt — panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz azon címen, hogy a feloszlatás törvényes feltételeinek egyike sem áll fenn. A panasznak a közigazgatási bíróság döntéséig halasztó hatálya van, de a feloszlatott törvényhatósági bizottság közgyűlést nem tarthat. Ha a közigazgatási bíróság a panasz beérkeztétől számított hatvan nap alatt nem dönt, a törvényhatósági bizottság közgyűlése egybehívható. (4) A polgármester a feloszlatást kimondó minisztériumi rendeletnek a Budapesti Közlönyben törtónt közzétételétől számított nyolcadik napra köteles a közgyűlést egybehívni annak elhatározása végett, hogy kíván-e a feloszlató minisztériumi rendelet ellen a közigazgatási bírósághoz panasszal élni. Ez a közgyűlés más tárggyal nem foglalkozhatik, és a panasz előterjesztése kérdésében hozzászólás nélkül, névszerinti szavazással köteles határozni. Azok a bizottsági tagok, akik a törvényhatósági bizottságnak hivatali állásuknál fogva vagy szakszerűség címén tagjai, ebben a kérdésben nem szavazhatnak. A panasz előterjesztésének csak akkor van helye, ha azt a jelenlevő bizottsági tagok többsége elhatározza és ha a panasz előterjesztésére a törvényhatósági bizottságban hivatali állásuknál fogva és szakszerűség címén helytfoglaló tagok figyelmen kívül hagyása mellett a törvényhatósági bizottság többi tagjai közül legalább 50 szavazott. (5) A közigazgatási bíróság a panasz felett soronkívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt köteles dönteni. (ß) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az új választást a feloszlatás közhírré tételétől, illetőleg ha a feloszlatást a közigazgatási bíróFelsőházi iromány. 1927—1932. XII. kötet. ság előtt panasszal támadták meg, a közigazgatási bíróság ítéletének keltétől számított hat hónap alatt, a legutolsó érvényes törvényhatósági választói névjegyzék .alapján kell megtartani. Ha azonban a feloszlatás az újabb választástól számított egy év alatt ismét szükségessé vált, és azt ismét jogerősen kimondották, az új választást -— legfeljebb két évre —- el lehet halasztani. (7) Az újra megalakult törvényhatósági bizottság választott tagjainak megbízatása addig tart, ameddig a feloszlatott törvényhatósági bizottság tagjainak megbízatása tartott volna. (s) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében a törvényhatósági tanács, a közigazgatási bizottság, az igazolóválasztmány és az üzemigazgatóságok régi összetételükben működnek mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság új megalakulása után újjá nem alakulnak. (9) Az új törvényhatósági bizottság megalakulásáig, illetőleg a közigazgatási bíróság döntéséig a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyeket a törvényhatósági tanács intézi ; az 58. §. értelmében a törvényhatósági bizottság választása alá eső tisztviselők választására és új adók kivetésére azonban nem jogosult. (10) Ha a törvényhatósági tanács a működést megtagadja, vagy olyan magatartást tanúsít, amely e törvény szerint okul szolgálhat a törvényhatósági bizottság feloszlatására, a minisztérium kormánybiztost nevez ki, aki a törvényhatóság igazgatását, a (9) bekezdésben megállapított korlátok között, a törvényhatósági tisztviselőkkel intézi. A törvényhatósági tisztviselők kötelesek az alkotmányos kormány által kiküldött kormánybiztosnak jogszabályokkal nem ellenkező rendelkezéseit teljesíteni, és ezért őket a törvényhatóság nem vonhatja felelősségre. (u) A törvényhatósági tanácsnak, illetőleg a kormánybiztosnak olyan intézkedései és határozatai ellen, ame8
