Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

58 ; 392. szám. lyeket a törvényhatósági bizottság, illetőleg a törvényhatósági tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben tesz és hoz, ugyanazokat a jogorvoslatokat lehet használni, mint amelyek a törvényhatósági bizottság, illetőleg a törvényhatósági tanács határozatai ellen használhatók lennének. Ötödik rész. Vegyes rendelkezések. 100. §, A törvényhatósági bizottság újjáalakítása. (i) Az e törvény alapján elsőízben megalakítandó törvényhatósági bizottságba 22 örökös tagot — külön erre a célra alakított bizottság előterjesztése alapján — a törvény hatálybalépése idejében működő törvényhatósági bizottság választ. Ennek a választásnak az időpontját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. Szavazni csak azokra lehet, akiket az előbb említett bizottság javaslatba hoz. Ennek a bizottságnak a megalakítására ugyanazok a rendelkezések irányadók, amelyeket a 60. §. (2) bekezdése a kijelölőválasztmány megalakítására megállapít. (2) Azok a törvényhatósági tisztviselők, akiknek az 1924 : XXVI. t.-c. 14. §. (1) bekezdésének a) pontja értelmében a törvényhatósági bizottság közgyűlésén ülési és szavazati joguk volt, e törvény életbelépése után újxaalkalmaztatásuk vagy szolgálati állásukban való megmaradásuk esetén — saját személyükben — a törvényhatósági bizottság tagjai lesznek akkor is, ha őket a tagság a jelen törvény 24. §. (1) bekezdésének a) pontja alapján nem illetné meg; tagsági jogukat megtartják mindaddig, amíg az 1924 : XXVI. t.-c. 14. §. (i) bekezdésének a) pontjában felsorolt állások, illetőleg hivatali beosztás valamelyikét betöltik. (3) A törvény életbelépése után elsőízben a törvényhatósági választásokat legkésőbb 1930. évi december hó 31-ig meg kell tartani ; az elsőízben tartandó törvényhatósági választások idejét, a törvényhatósági bizottság elsőízben való megalakításának módozatait, a törvényhatósági tanács tagjai elsőízben való megválasztásának e törvényben meg nem állapított részletes szabályait, az elsőízben megalakítandó kerületi választmányok tagjainak számát, valamint az önkormányzati szervek megalakításának, a főpolgármesteri állás és a tisztviselői állások betöltésének sorrendjét a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. (4) A törvényhozás felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a jelen törvény életbelépése után elsőízben készítendő törvényhatósági választói névjegyzék összeállítására, közhírrétételére és az ellene irányuló jogorvoslatokra vonatkozó határidőket — e törvény rendelkezéseitől eltérően — rendelettel állapítsa meg. (5) A törvényhatósági bizottság újjáalakulásáig a törvény életbelépése idejében működő törvényhatósági bizottság valamennyi tagjának megbízatása hatályban marad. 101. §. A főpolgármesterre és a tisztviselőkre vonatkozó átmeneti rendelkezések. (1) A főpolgármester megbízatása — mihelyt a törvényhatósági bizottság e törvény életbelépése után újra alakult — megszűnik, és állását a tisztújítás megtartása előtt be kell tölteni. (2) A székesfőváros önkormányzati közigazgatásánál alkalmazott azoknak a tisztviselőknek az állását, akiket e törvény életbelépése előtt fennállott törvényes rendelkezések értelmében hat évre szóló megbízatással választottak meg, a törvényhatósági bizottság újraalakítása, illetőleg a törvényhatósági tanács megalakítása után az 58 §. rendelkezésének megfelelően kell betölteni. A kinevezési jogot az újonnan megválasztott főpolgármester és polgármester gyakorolja.