Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

392. szám 43 gedelmeskedem, a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontos­sággal teljesítem, és a hivatali titkot megőrzöm. Isten engem úgy segéljen !" (2) Az esküt az előtt a hatóság előtt kell letenni, amely a tisztviselőt meg­választotta, illetőleg kinevezte. Ha a megválasztott tisztviselő a hivatali esküt a választást végző hatóság előtt — közvetlenül a választás után — nem tehetné le, ez a hatóság az eskü kivételére a polgármestert vagy helyet­tesét is felhatalmazhatja. (a) A tisztviselő az eskü letétele előtt hivatali működését nem kezdheti meg. (A) Az a tisztviselő, aki megválasz­tásának, illetőleg kinevezésének köz­lésétől számított 15 nap alatt igazo­latlanul nem jelentkezik eskütételre, vagy aki az eskü letételét megtagadja, olyan tekintet alá esik, mint aki a választást, illetőleg kinevezést nem fogadta el. 62. §. Helyettesítés. Nyugdíjazás. (1) Az állás megüresedése vagy fel­függesztés esetében : a) a polgármester helyettesítése fe­lől a törvényhatósági bizottság köz­gyűlése, b) a többi tisztviselők helyettesítése felől — szükség esetében — a főpol­gármester rendelkezik. (2) A kiszolgált alkalmazottak nyug­díjazása tekintetében a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. 74. §-ának rendelkezéseit a székesfő­város alkalmazottaira is alkalmazni kell. 63. §. Összeférhetetlenség. Mellékfoglal­kozások. (1) A számszéki igazgató és a szám­széki helyettes igazgató a polgármester­nek és az alpolgármestereknek egyenes­ági, vagy unokatestvérig bezárólag ol­dalági rokona, vagy ilyennek házas­társa nem lehet. (2) A számvevőségi tisztviselők ren­des hivatalukon kívül — a gyámság és gondnokság kivételével — nem tölt­hetnek be olyan tisztséget, állást vagy hivatalt, amely számadási vagy vagyoni felelősséggel jár ; nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem megbízás útján olyan vállalat igazgatásában vagy ügy­vitelében, amely a székesfővárosnak számolni köteles, vagy a székesfővá­rossal bárminő segélyezési vagy szer­ződéses viszonyban áll, kivéve ha őket ilyen vállalathoz maga a székes­főváros rendeli ki. (s) A székesfőváros nyugdíjas tiszt­viselőit (alkalmazottait) a székesfővá­ros hatóságainál, hivatalainál, inté­zeteinél, közintézményeinél, közművei­nél és üzemeinél alkalmazni nem lehet. Ez alól csak kivételesen, egyes rend­kívüli méltánylást érdemlő esetekben, a törvényhatósági tanács a belügy­miniszter jóváhagyása mellett tehet ki­vételt. (*) Egyébként a tisztviselők mellék­foglalkozására vonatkozólag a közigaz­gatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. 72. §-ának (1) és (»)—(*) bekezdé­sében foglalt rendelkezések az irány­adók, azzal a módosítással, illetőleg kiegészítéssel, hogy a tiszti orvosok és az állatorvosok , magánorvosi gyakor-. latot nem folytathatnak. V. Fejezet. Tisztviselők és bizottsági tagok felelőssége. 64. §. Kártérítést kötelesség. Kártérítés alól mentesség. (1) Az önkormányzati tisztviselő, aki hivatali kötelességének vétkes megsér­tésével másnak kárt okoz, köteles e kárt megtéríteni, kivéve, ha a károsult a kárt jogorvoslattal elháríthatta volna s ezt elmulasztotta. Csak szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetében felel a tisztviselő, ha olyan ügyben okozta a kárt, amelyben célszerűségi (discretio­nalis) tekintetek szerint kellett eljárnia. (2) Nem tartozik kártérítéssel a tiszt­viselő akkor sem, ha hivatali felettesé­nek vagy felettes hatóságának jogos hatáskörében kiadott rendeletéből és annak rendelete szerint járt el. Ilyen 6* /

Next

/
Thumbnails
Contents