Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.

Irományszámok - 1927-392

• 44 392 esetben kártérítéssel az tartozik, aki a károkozó cselekvést elrendelte. (3) A törvényhatósági bizottságnak és a törvényhatósági tanácsnak azok a tagjai, akik valamely jogszabályellenes határozathoz való hozzájárulásukkal az államnak, a törvényhatóságnak vagy egyeseknek kárt okoztak, kártérítéssel tartoznak és a károsultakkal szemben egyetemlegesen felelősek, kivéve, ha a károsult a kárt jogorvoslattal elháríthatta volna s azt elmulasztotta. (*) Az (1)—(3) bekezdésben megállapított magánjogi felelősséget a tisztviselőnek hivatali állásától történt felmentése, illetőleg a bizottsági tag megbízatásának lejárta nem szünteti meg. A kártérítési kötelezettség megszűnésére nézve — ha ez a törvény máskép nem rendelkezik — a magánjogi rendes elévülési szabályok az irányadók. (5) Ha a károsult az elmarasztalt tisztviselőnek, illetőleg bizottsági tagnak vagyontalansága miatt kártérítésben nem részesült, vagy ha nem lehetne megállapítani, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak, a kárt — visszkereseti jogának fennmaradása mellett — a törvényhatóság téríti meg. (e) Ha a közhivatalnok oly kárért, melyet gyám, gondnok, vagy idegen érdekek védelmére rendelt más személy okozott, az utóbbival együtt azért felelős, mert ennek kirendelésében, ellenőrzésében vagy jogügyleteinek jóváhagyásában hivatali kötelességét megsértette : egymásközötti viszonyukban a kártérítési kötelezettség egyedül a közvetlen károkozót terheli. (7) A székesfővárosi közegeknek a közadók kezelése körében fennálló kártérítési kötelezettségét és annak érvényesítési módját a köz adók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések szabályozzák. 65. §. Az ellenőrző közegek felelőssége. (1) A közpénzt kezelő tisztviselők által okozott kárt elsősorban a pénzkezelő, azután azok viselik, akik a szám pénzkezelésre felügyelni kötelesek, ha kötelességüket nem szabályszerűen, vagy egyáltalában nem teljesítették. (2) A pénzkezelő és a felügyelésre hivatott tisztviselő együttes felelőssége esetében — egymásközötti viszonyukban — a kártérítési kötelezettség egyedül a közvetlen károkozót terheli. 66. §. Kereset megindítása. Konok perlekedők. (1) A kártérítési keresetet az illetékes királyi bíróság előtt kell megindítani, amely erről a felettes közigazgatási hatóságot azonnal értesíti. (2) A királyi bíróság a konok perlekedőket 1000 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetheti, amelyet a székesfőváros szegényalapja javára kell fordítani. 67. §. Fegyelmi felelősség. Az önkormányzati tisztviselők fegyelmi felelőssége és a fegyelmi eljárás tekintetében a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. IV. részének a rendelkezései irányadók azzal a módosítással, illetőleg kiegészítéssel, hogy a főispán helyett a főpolgármestert, a törvényhatósági kisgyűlés helyett a törvényhatósági tanácsot kell érteni ; a számszéki igazgatóra és helyettesére vonatkozólag pedig az 1929 : XXX. t.-c. IV. részének a rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy ellenük a fegyelmi eljárást és a felfüggesztést csak a belügyminiszter rendelheti el ; fegyelmi ügyükben a vizsgálóbiztost a belügyminiszter küldi ki, és hogy első- és végsőfokú fegyelmi hatóságuk a fegyelmi bíróság (1929 : XXX. t.-c. 87. ' §. (3) bek.). Harmadik rész. A székesfőváros háztartása. I. Fejezet. A székesfőváros vagyona. 68. §. A vagyonról általában. (1) A székesfőváros vagyonának (ingatlanok, ingóságok, haszonhajtó jo-