Felsőházi irományok, 1927. XII. kötet • 389-419. sz.
Irományszámok - 1927-392
30 392. szám. ság — az elnöknek vagy bármelyik bizottsági tagnak indítványára -— felszólalás nélkül, egyszerű szavazással elhatározhatja, hogy a kérdés tárgyalását berekeszti. A berekesztés elhatározása után a tárgyalás alatt álló kérdésben, a (2) és (s) bekezdésben említett kivétellel, további hozzászólás nélkül kell határozni. (7) A vitának az ( 5 ) és (ß) bekezdésekben említett két órás időtartamába az előadónak és a szakképviselőknek (24. §. (i) b)) beszédidejét nem lehet beszámítani. (») Az, aki szakszerűség képviselete címén (24. §. (i) b)) tagja a törvényhatósági bizottságnak, köteles ennek ülésein megjelenni, felhívásra az ügykörébe eső szakkérdésekben felvilágosítást adni, és akadályoztatása esetén magát ebből a célból helyettesíttetni. Ennek a kötelességnek gyakorlása közben bármikor és akárhányszor felszólalhat, és felszólalása a hozzászólások időtartamára megszabott időnél tovább is tarthat. ( 9 ) A költségvetés tárgyalására összehívott közgyűlésen csak a költségvetést szabad tárgyalni. A költségvetés vitája nyolc napnál tovább nem tarthat. A költségvetés vitája alatt naponta legalább hat órát kell a tárgyalásra fordítani. A költségvetés általános vitája legfeljebb három napig tarthat. A vita során az egyes felszólalások időtartama egy óránál hosszabb rendszerint nem lehet, azonban a közgyűlés azt — az elnök indítványára —félórával meghosszabbíthatja. A harmadik napon a tárgyalásra szánt idő utolsó órájában — tekintet nélkül a még jelentkező szónokokra — az elnök köteles az általános vitát berekeszteni. Az általános vita berekesztése után a költségvetésnek a részletes tárgyalás alapjául elfogadása kérdésében a közgyűlés — hozzászólás nélkül — határoz. A költségvetés részletes vitáját legkésőbb az általános vita megkezdésének napjától számított nyolcadik napon be kell fejezni. A részletes vita során az egyes felszólalások időtartama tizenöt percnél hosszabb rendszerint nem lehet, azonban a közgyűlés azt — az elnök indítványára — tizenöt perccel meghosszabbíthatja. A költségvetés egyes fejezeteinek tárgyalásánál az (s) és (e) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. A részletes vita utolsó napjának tárgyalásra szánt egész idejét az üzemek költségvetésének megvitatására kell fordítani. A részletes vitát tehát — az üzemekre vonatkozó vita kivételével — az utolsóelőtti napon, az üzemekre vonatkozó vitát pedig az utolsó napon, a tárgyalásra szánt idő utolsó órájában — tekintet nélkül a még jelentkező szónokokra — be kell rekeszteni, és a még meg nem vitatott részletek elfogadása kérdésében további hozzászólás nélkül kell határozni. Az (i)—(3) és (12)—(19) bekezdések rendelkezéseit a költségvetés tárgyalása során is alkalmazni kell. (10) A tárgysorozatba felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt csak a törvényhatósági tanács előzetes javaslata alapján lehet napirendre tűzni, kivéve ha az indítvány sürgős napirendre tűzését a közgyűlés elhatározta. Az indítvány sürgős napirendre tűzését — legfeljebb 2 bizottsági tag öt-öt percnél hosszabb ideig nem tartó felszólalása után — a törvényhatósági bizottság összes tagjainak általános többsége határozhatja el. Az indítványt tevő bizottsági tag felszólalása tizenöt percnél tovább rendszerint nein tarthat, amelyet azonban a közgyűlés — az elnök indítványára — tizenöt perccel meghosszabbíthat. Az elnök az indítványt — ha annak sürgős napirendre tűzését nem határozták el — javaslattétel végett a törvényhatósági tanács elé utalja. (11) Interpellációt — hacsak a közgyűlés az elnök indítványára máskép nem határoz •— csak a napirend letárgyalása után lehet előterjeszteni. Az e címen kért felszólalás — a közgyűlés előzetes engedélye nélkül — tizenöt percnél tovább nem tarthat.
