Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-351
82 351. szám. feloszlást két feltételhez is köti. Egyrészről megszabja ilyenkor a minősített többséget, másrészről megköveteli a határozatnak közokiratba, vagy ügyvédtől ellenjegyzett magánokiratba foglalását. Ezek a rendelkezések egyrészről számolnak a kisebbség védelmével, másrészről a határozat nagy fontosságával. Külön szabályozza a 82. §. 3. bek. a társaság továbbfolytatásának kérdését, amiről a Kt. a részvénytársaságnál és a szövetkezetnél hallgat. A 3. bek: rendelkezései azonban ugyanazokat az elveket tartják szem előtt, amelyek alapján a bírói gyakorlat a részvénytársaság továbbfolytatásának kérdését bírálja- el. (V. ö. a Curia 441/1899. V' számú végzésével, Dtár. III. f. XV. 150. és köv. lapjai ) A csőd önmagában nem szünteti meg a kft.-ot, sőt azt a felszámolás állapotába sem juttatja, hanem éppen úgy, mint bármely csődbe került fizikai személyt vagy kereskedőt, csakis a csődeljárás alá veti. Hogy a 82. §. 1. bekezdésének 4. pontja mindezek ellenére a csődnyitást a kft. feloszlásának abszolút okául állítja oda, ez nem annyira a jogelvekből levont konzekvencia, mint annak a gyakorlati tapasztalatnak honorálása, hogy a tisztán törzstőkéjével garanciáját nyújtó kft, a csőd kimondása után talpraállani aligha képes, mert nem fog megmaradni a további működéshez szükséges vagyoni alapja. Nem volna azonban helyes a 4. bekezdésnek ezt a rendelkezését kivételt nem ismerő szabállyá minősíteni. Mert ha a gyakorlati élet az alapul szolgáló ezt a feltevést túlnyomó részben igazolja is, mégis lehetnek olyan esetek, amelyekben a csőd nem visz végbe a kft. vagyoni bázisán olyan rombolást, hogy a továbbfolytatás gazdaságilag lehetetlen volna. Ilyen esetek nem fordulhatnak elő akkor, ha a csődöt vagyonhiány vagy a a csődvagyon teljes felosztása foh tán szüntetik meg, mert kft. nem működhetik tovább, ha nincs vagyona. Ellenben nincs kizárva, hogy a továbbtoly- * tatás gazdaságilag lehetségessé válik abban az esetben, ha a közadós kft.nak sikerült hitelezőit egyességileg kielégíteni vagy a csőd megszüntetését a Csődtörvény 166. §-a értelmében a közadós társaság azon az alapon kéri, hogy hitelezői a megszüntetésbe beleegyeznek. Ilyen esetekben a közadós üzletének továbbfolytatása jelenlegi jogunk szerint sincs kizárva; csupán az vitás, vájjon nem keli-e ilyenkor a továbbfolytatáshoz valamennyi tagnak beleegyezését követelni (így a Kúria fent idézett 441/1889. sz. határozata). Ezért volt szükség ilyen esetekben a többségi akarat elismerésére. Még inkább indokolt a továbbfolytatás megengedése, ha a társaság egész vagyonának átruházása vagy egyesülés folytán oszlik fel és az átruházás vagy az egyesülés meghiúsul. Ilyenkor a közgazdasági érdekeket is sértené annak megtiltása, hogy a társaság továbbfolytathassa üzletét. 2. A 83. §. számolva a kft. személyegyesületi minőségével, megadja a lehetőséget arra, hogy a társaság feloszlása a kisebbség és bizonyos esetekben minden egyes tag keresete alapján bírói ítélettel kimondható legyen. De e mellett módot kíván adni arra, hogy az olyan kft.-ot, amely működésével a közérdeket veszélyezteti, a kereskedelmi társaságok közigazgatási ellenőrzését végző cégbiztos keresetére is fel lehessen bírói ítélettel oszlatni. A 83. §. rendelkezései számolnak mind a társaságnak, mind pedig a hitelezőknek érdekével. A társaság érdekét védi, hogy a feloszlatás kimondása nem közigazgatási úton, hanem bírói ítélettel megy végbe ; a törvényszéknek kizárólagos hatáskörébe tartozik, amely törvényszéki ítélet ellen kétfokú fellebbvitelnek van helye. A hitelezők érdekét védi, hogy ilyen esetben is nélkülözhetetlen a felszámolás. 3. A 84—86. §§. — tekintettel arra, hogy csődtörvényünk a kft.-ról a dolog természete szerint nem intézkedik, de másrészről hiányzik benne a
