Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

351. szám. 81 a törzstőke felemelését mindaddig, amíg a felemelt törzstőke pénzben járó összegét teljesen be nem fizették és a nempénzbeli betéteket a társaságnak egészben be nem szolgáltatták, bejegyezni nem lehet. • 3. A Tj. 79—81. §-ai, amelyek a törzstőke leszállításának feltóteleit állapítják meg, főleg abban térnek el a Kt. 209. §-ától, hogy a törzstőke leszállításánál igen közelről érdekelt hitelezők javára sokkal erősebb védelmet biztosítanak, mert amíg a Kt. 209. §-a értelmében a részvénytársaság alaptőkeleszállítását a cégbíróság akkor, is engedélyezheti, ha a társaságnak a nagyobb tőkére hitelt nyújtott hitelezők követelései kielégítve és biztosítva nincsenek, addig a 80. §. 3. bek. értelmében a törzstőke leszállítását csak akkor lehet a cégjegyzékbe bejegyezni, ha a jelentkezésre felhívott összes hitelezők, akik a leszállításhoz kifejezetten hozzá nem járultak, követeléseikre nézve kielégítve vagv biztosítva vannak, A 79. §. nem követte a Kt. 209. § át olyan irányban sem, hogy a törzstőke leszállításának módozatait maga sorolja fel; mert ezzel a merev felsorolással a gyakorlatban sok nehézséget támasztana. Ehelyett a taggyűlés feladatává teszi a leszállítás céljának és keresztülviteli módozatainak megállapítását, amely határozat törvényességót a cégbíróság hivatott ellenőrizni. Minthogy a Tj. álláspontja szerint teljesen indokolatlan az olyan kft-ok működése, amelyeknek a törzstőkéje a 10.000 pengőt nem éri el ós a társasági működés helyességének bizonyos fokú garanciáját jelenti az, hogy, a tagok itt jelentősebb vagyoni érdekeltséget vállalnak, a 79. §. 2. bek. érvényesítendőnek tartja a törzstőke és a törzsbetét minimumot a törzstőke leszállítása esetében is. Hogy é rendelkezés folytán a társaság milyen megoldásokat keressen, ennek a kérdésnek szabályozását a Tj. nem látta szükségesnek és lehetségesnek; Itt u. i. minthogy minden tagnak elvileg csak egy üzletrésze lehet (20. §.) nem lehet előírni és szabályozni az ezer P-nél kisebb értékre csökkenő üzletrészek összevonását (V. ö. a 7000/1925. P. M. sz. rendelet 11—13. §-aival). A 80. |. a törzstőke leszállításánál érdekeikben igen közelről érintett hitelezők érdekvédelmét szervezi meg, amikor a törzstőke leszállításának bejegyzését megelőzőleg elrendeli a hitelezők hirdetmény útján való felhívását és kielégítését, illetőleg biztosítását abban az esetben, ha a törzstőke leszállításához kifejezetten nem járultak hozzá. A törzstőke leszállításának megfelelő lebonyolítását biztosítja a 81. §., amidőn megállapítja a vétkes ügyvezetőknek a társasági hitelezőkkel szemben egyetemleges felelősségét. Ezt a rendelkezést egészíti ki a 110. §. 1. pontja, amely vétségnek minősíti, ha az ügyvezetők a törzstőke leszállítása alkalmával a bírósághoz intézett nyilatkozatukban tudva valótlant állítanak. V. Fejezet. A társaság feloszlása (82—105. §§*)• Az V. fejezet szabályozza 1. a kft. feloszlásának okait ($2. §.), 2. a kft. bírói feloszlatását (83. §.), 3. a kft. csődje esetében érvényesülő fontosabb elveket (84—86. §§.), 4. a feloszlás bejegyzését (87. §.), 5. a felszámolási eljárást (88—98. §§.), 6. az egész vagyonnak átruházását az államra (99. §.), 7, az egyesülést más kft -gal (100— 102. §$.) és végül valamely részvénytársaság vagy szövetkezet átalakulását kft gá (103—105. §§.). 1. A 82. § a kft. feloszlásának okait általában a részvénytársaság és szövetkezet feloszlásának okaihoz hasonlóan állapítja meg. A 2. bek. hangsúlyozza, hogy az 1. bek. 1—4. pontjaiban felsorolt feloszlási okok nem tàxativ jellegűek, mert a társasági szerződés még más feloszlási okokat, is állapíthat meg. Az 1. bek. 2. pontja a taggyűlés határozata alapján beálló Felsőházi iromány. 1927—1932. XI. kötet. 11