Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

351. szám 75 kózizálog ügylettel foglalkozó társaságokat ; de módot akar adni arra is, hogy a nyilvános számadási kötelezettség a szükséghez képest más kft-okra is kiterjeszttessék. Ezért ad ilyen irányú felhatalmazást a kereskedelemügyi miniszternek. 5. Az 59 — 61. §§. szabályozzák az ügyvezetők magánjogi felelősségét. Ez a szabályozás a Kt. 189. §-ától főleg abban tér el, hogy részletesebben írja körül azokat a károsító cselekményeket, amelyek alapján az ügyvezetők ellen kártérítő követelést lehet érvényesíteni Az 59. §. 1. bekezdése állítja fel a generális klauzulát. Ez az intézkedés, amely az ügyvezetőket a társaság ügyeiben a rendes kereskedő gondosságának kifejtésére kötelezi, megállapítja egyben magánjogi felelősségük legáltalánosabb alapját is. Beáll az ő kártérítő felelősségük, mihelyt a rendes kereskedő gondosságának kifej­tését elmulasztották. E mellett az általános rendelkezés mellett az 59. §. 2. bekezdése szükségesnek tartotta azoknak a legveszedelmesebb cselekmé­nyeknek külön felsorolását is, amelyek nemcsak a társaságot, hanem 'első­sorban a társaság törzstőkéjére utalt hitelezőket károsítják. Ez a rendel­kezés kiegészíti és betetőzi a Tj.-nak azokat a rendelkezéseit, amelyek a korlátolt felelősség privilégiumának- ellentételeként a törzstőkének, a hitele­zők minimális garanciájának, konzerválását, sérthetetlen megőrzését kívánják biztosítani. Ennek a felsorolásnak e mellett megvan az a jelentősége is, hogy amíg a taggyűlés az ügyvezetőket a felelősség következményei alól általában felmentheti ós ebben az esetben legfeljebb a kisebbség érvényesítheti a 49. §. fel tótelei mellett a társaság kártérítő követelését, addig az 59. §. 2. bekez­désében meghatározott esetekben a taggyűlés felmentő határozata a társasági hitelezőkkel szemben hatálytalan. Tökéletesíti a 60. §. 2. bek. a Kt. 189. §-ának szabályozását a tekin­tetben is, hogy a súlyos magánjogi felelősség alapján keletkező kártérítő követelés elévülését öt évben állapítja meg. A 61. §. általában a Kt. 191. §-át terjeszti ki a kft-ra. 6. A 62. §. 1. bek. lényegében átveszi a Kt. 183. §-ának 2. bekezdését. Az eltérés csupán abban áll, hogy a 62. §. 1. bek. számol azzal a körülmény­nyel, hogy az ügyvezetők- kirendelése és elmozdítása nemcsak a taggyűlés­nek, hanem a 71. §. esetében a felügyelőbizottságnak is joga lehet. A 62. §. 2. bek. figyelemmel van a kft. személyes jellegére. Előfordulhat u. i. a kft.-nál is, hogy valamely tagnak ügyvezetőül való kijelölése a társasági szerződésnek lényeges megállapítása, amihez a taggyűlés és a felügyelő­bizottság is kötve van. Ilyenkor tehát nem érvényesülhet a mandátumnak az az általános szabálya, hogy a megbízást bármikor — tehát ad nutum is — vissza lehet vonni. Ezért terjeszti ki a 62. §. a kft.-ra is a Kt. 79. §. 1. bek.-ének a rendelkezését. Módosítani kellett az ügyvezető kirendelésének visszavonására vonatkozó rendelkezést abban az esetben is, amidőn az ügyvezető kirendelése az állam­nak vagy más közjogi testületnek van fenntartva. Ez a kirendelési jogú. i. illuzóriussá válnék, ha ilyen esetben is érvényesülne a 62. §. 1. bekezdésé­nek általános szabálya. A 63. §. megismétli azokat a szabályokat, amelyeket a Kt. a kereskedelmi társaságok képviselőinek a cégjegyzékbe bejegyeztetése tekintetében tartalmaz. A 64. §, törvényes képviseletről gondoskodik olyan, a gyakorlatban előfordulható esetben, amidőn a társaság ügyvezetők nélkül marad vagy nincs a társaságnak annyi ügyvezetője, amennyi a társasági szerződés sze­rint a társaság képviseletéhez szükséges. 10*

Next

/
Thumbnails
Contents