Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

76 351. szám 7. A 65. §. a társaságnak harmadik személyekkel szemben való felelősségét állapítja me.'ï az ügyvezetői és általában alkalmazottai által elkövetett vétkes magatartás esetében Ez a rendelkezés bizonyos mértékig összefügg a Curia 1917. február 3-án hozott 84. számú teljes ülési határozatával és a Magánjogi Törvénykönyv Javaslatának 1022., 1721. és 1737. §-aival. Felvételét az indokolja, hogy a kft.-nál, mint kereskedelmi vállalatnál az ügyvezetők és egyéb alkalmazottak vétkes cselekményéért való felelősséget indokolt szigorúbban megállapítani, mint általában. A 65. §. értelmében a társaság, mint jogi személy, akkor is felelős, ha nem terheli vétkesség az ügyvezetők és alkalmazottak kiválasztásánál. 3. A felügyelőbizottság és a hites könyvvizsgáló. (66—73. §§.) A III. Fejezet 3. pontja szabályozza 1. a felügyelőbizottság összeállítását, választásának módját, megállapítva azokat az eseteket, amelyekben a feíügyelőbizottság létesítése kötelező, a felügyelők összeférhetetlenségének eseteit és elmozdítását (66 — 68.), 2. a felügyelőbizottság ellenőrző kötelességének és jogának terjedelmét (69—70. §§.), 3. a felügyelőbizottság feladatkörének kiterjesztését és 4. a felügyelők magánjogi felelősségét (72. §.) és a fakultatív könyvreviziót (73. §.). 1. Amint arra már többízben is utalás történt, a Tj a kft.-nál nem követi a Kt.-nek a részvénytársaságra ós a szövetkezetre alkalmazott azt a rendszerét, amely a belső, autonóm ellenőrzés szükségképen! szervéül a felügy előbizpttságot minősiti. Elvileg a társasági szerződéstől' függ, hogy az ügyvezetőket a tagok közvetlenül ellenőrzik-e, vagy az ellenőrzés feladatát külön bizottságra bízzák. Ettől az elvtől a Tj. csak olyan kft.-nál tér el, amelyet nyilvános számadásra kötelez avagy amelynek törzstőkéje 150.000 pengőt és tagjainak létszáma a huszonötöt meghaladja. Ezekben az esetekben a felügyelőbizottság létesítése kötelező. A 66. §. 1. bekezdésének első mondata világosan kifejezésre juttatja, hogy — a nyilvános számadásra kötelezett kft.-tói eltekintve -r csak olyan kft.-nál kötelező a felügyelőbizottság létesítése, amelynek nemcsak a törzstőkéje haladja meg a 150.000 pengőt, hanem tagjainak létszáma is több huszonötnél. Tehát egy ötven tagú kft.-nál nincs szükség felügy elő bizottságra, ha a törzstőke csupán 100.000 pengőt tesz ki. De kifejezésre juttatja a 66. § azt az elvet is, hogy amennyiben a társasági szerződés rendeli el a felügyelőbizottság létesítését, erre a fakultatív felügyelőbizottságra is teljes mértékben kiterjednek a 66 - 72. §§. rendelkezései. A felügyelőbizottság tagjainak minimális számát a Tj. háromban állapítja meg és — habár elméletileg úgy is áll az eset, hogy a felügyelőbizottság nem más, mint a tagoknak az ügyvezetés ellenőrzésére kijelölt szükebbkörű választmánya — gyakorlati szempontból nem emel kifogást az ellen, hogy a felügyelőbizottságban nem tagok is helyet foglalhassanak. Ezt a rendelkezést indokolja egyrészről az a körülmény, hogy a nyilvános számadásra kötelezett kft.-nál lehetséges, hogy a társaságnak igen kis számú tagja van, akiknek köréből a felügyelő bizottságot megalakítani nem is lehet, másrészről ez a rendelkezés módot ad arra, hogy a tagok a kft. felügyelőbizottságába könyvszakértőt is választhassanak be. A felügyelőbizottság tagjait (felügyelőket) elvileg a taggyűlés választja. Ettől a szabálytól a Tj. 3. §-ának utolsó bekezdése csak az első felügyelőbizottság tekintetében és csak olyan esetben tér el, amidőn a felügyelőbizottság létesítése kötelező.