Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-351
72 351. szám. alkalmazkodni kötelesek azokhoz a korlátozásokhoz, amelyekhez a társasági szerződés, a taggyűlés vagy bizonyos esetekben a felügyelőbizottság képviselő jogukat kötötte és e belső viszony tekintetében érvényesül az 53. §. 1. bekezdésének az a rendelkezése is, hogy cégvezetőt és' általános kereskedelmi meghatalmazottat csak a társasági szerződés vagy a taggyűlés felhatalmazása alapján rendelhetnek ki, addig ezeknek a kotlátozásoknak harmadik személyekkel szemben nincs hatályuk. A társaság tehát harmadik személyekkel szemben kötelezve lesz olyan ügyletek alapján is, amelyeknek megkötését a társasági szerződés, a taggyűlés vagy a felügyelőbizottság megtiltotta és joghatályos lesz a cégvezetői meghatalmazás adása vagy visszavonása akkor is, ha a belső viszony tekintetében erre az ügyvezetők nincsenek jogosítva. Hogy a kft. cégvezetőjének kirendelését és elmozdítását szintén be kell jegyezni a kereskedelmi cégjegyzékbe, ez a Kt.-nek itt is érvényesülő rendelkezéseiből önként következik. 2. Az 54. §. törvényes versenytilalmat állít fel az ügyvezetőkre, megtiltván nekik, hogy saját részükre vagy más számlájára a társaság üzletkörébe tartozó ügyleteket kössenek vagy fontosabb minőségben a társasághoz hasonló üzletet folytató más kereskedelmi társaságban részt vegyenek. Ez a versenytilalom szűkebb, mint a Kt. 53. §-ában a cégvezetőre és az általános kereskedelmi meghatalmazottra felállított törvényes tilalom, mert csupán a versenytevékenységet tiltja. Nem akadályozza meg azonban azt, hogy az ügyvezetők a maguk részére vagy más számlájára a társaság üzletkörébe nem tartozó ügyleteket kössenek avagy másnemű kereskedelmi társaságokban vegyenek részt. A tilalomszegés következményei általában azonosak a Kt. 75. §-ában megállapított következményekkel. Az 54. §. utolsó bekezdése pótolja a Kt.-nek azt a hiányát, hogy nem szabályozza a társaság követelésének elévülését olyan esetben, amidőn a tilalomszegés nem jut a társaság tudomására. A Kt. 75. §. 2. bek. szerint ugyanis a társasági követelés attól a naptól számított három hónap alatt évül el, amely napon a társaság az ügylet megkötéséről tudomást szerzett. Ebből a rendelkezésből következik, hogy ha a társaság húsz év múlva tudta meg a tilalomszegést, még mindig jogában áll a tilalomszegővel szemben fellépni vagy amennyiben a társaság egyáltalában nem szerez tudomást a tilalom megszegéséről, az általános' elévülési idő érvényesül. Ezt a bizonytalanságot és hosszadalmasságot azonban az ügyvezetők jogi helyzete nem bírja el és ezért kellett az 54. §. utolsó bekezdésében a társaság tudomására való tekintet nélkül egy rövidebb elévülési határidőt megállapítani. 3. Az 55. §-ban szabályozott tagjegyzéknek igen nagy fontossága van a kft.-nál. Mindenekelőtt a tagjegyzék foglalja írásba a tagok főbb jogait és kötelességeit. Ez különösen a 20. §. 3. bekezdésének abból a rendelkezéséből tűnik ki, hogy az üzletrész bizonyítására a tagjegyzék kivonata szolgál. Ezért rendeli el az 55. §.' 1. bek., hogy a tagjegyzékbe a tagok jogviszonyai szempontjából fontossággal, bíró minden adat és körülmény bevezettessék. De, amint arra az Általános Indokolás reámutatott, a tagjegyzéknek nemcsak a tagok, hanem a társasági hitelezők szempontjából is nagy jelentősége van. A kft.-nál ugyanis nem annyira közömbös a tag személye, mint a részvénytársaságnál. Hiszen a társasági szerződés a kft. tagjaira a törzsbetétek beszolgáltatásán kívül pótbefizetési kötelezettséget és különféle mellékszolgáltatásokat is róhat. Éppen ezért komoly érdeke a társasági hitelezőknek és a társasággal jogviszonyba lépni kívánó harmadik személyeknek, hogy a bíróságnál őrzött tagjegyzékből informálódhassanak a tagok kilétéről és a tagokat terhelő kötelezettségek terjedelméről. A tagjegyzék megbízhatóságát és használhatóságát biztosítja az 55. §. 3. bek., amidőn az ügyvezetőket a tagjegyzékben beálló minden változás bejegyzésére és a bíróságnál való bejelentésére kötelezi.
