Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

351. szám. 53 kötelező társasági szerződési tartalom, is rendeztessék. A Tj. a kötelező felügyelőbizottság; intézményét a kft.-nál, amint az Általános Indokolás is reámutatott, csak bizonyos esetekben ismeri. Viszont indokolt, hogy ilyen esetekben az első felügyelő bizottság már a társasági szerződésben kirendeltessék, tekintettel arra, hogy a Tj. szerint a kft. alapításánál sem alapítókra, sem külön alakuló közgyűlésre nincs szükség. A 3. §. 2. bek. a társasági szerződés esetleges tartalmáról intézkedik. Az Általános Indokolás reámutatott már arra, hogy az úgynevezett pótbefizetések mennyire alkalmasak a korlátolt felelősség kapitalisztikus merevségének enyhítésére, másrészről pedig, hogy az úgynevezett mellékszolgáltatások révén minő tág tere nyilik a kft.-nak a legkülönbözőbb gazdasági területeken elterjedésre. A pótbefizetésekről a Tj. 29., 30. és 33. §-ai részletesen rendelkeznek. A mellékszolgáltatásokról csupán a 31. §. 2. bek. rendelkezik, megengedvén azt, hogy a mellékfoglalkozásokra a társaság akkor is adhasson ellenértéket, ha az évi mérleg nyereséget nem tüntet fel. A Tj. tartózkodott attól, hogy a ,,másnemű szolgáltatások", tehát a mellékszolgáltatások fogalmát és körét akár csak általánosságban is körülírja. Ezt a tartózkodást főleg az a körülmény indokolja, hogy egyrészről el sem lehet előre képzelni azt, hogy a megalapítandó kft.-ok a törzsbetétre és pótbefizetésekre vonatkozó kötelezettségen felül a társasági szerződésben még minő egyéb mellékszolgáltatásokat is fognak tagjaikra róni, másrészről a Tj. a mellékszolgáltatások körének merev körülírásával nem akarta útját állani annak, hogy ez a társasági forma a legkülönbözőbb gazdasági célok szolgálatába beállíttassék. Hogy a mellékszolgáltatások körébe mi minden vonható be, ebben a tekintetben egynéhány példa is megfelelően tájékoztat. Minden, ami a kötelem tárgya lehet (valaminek adása, tevése vagy nem tevése), lehet „mellékszolgáltatás" is. Nem szükséges, hogy a mellékszolgáltatásnak vagyoni értéke legyen, e szolgáltatás időszakosan ismétlődjék, nem készpénzben álljon vagy szállítása legyen gazdasági javaknak. Lehet tehát pénzszolgáltatás (határozott összeg beszolgáltatása bizonyos esetekben a tartalékalapba, a veszteségek fedezésére, stb.), nyersanyag beszolgáltatása a társaságnak (a földbirtokos tag a cukorrépa termését szolgáltatja be a cukorgyár kft.-nak), ingatlan, üzlethelyiségek, stb. használatának átengedése (amennyiben nem közönséges bérlet), jelenlegi vagy jövőbeli találmányok átengedése a vállalatnak, a munkaerő lekötése (a tag vállalja a vállalat technikai vezetését), tartózkodás valamitől (a tagra rótt versenytilalom, a kartelitagok tartózkodása a feltételek megszegésétől) stb. stb. Lehet a tag ebbeli kötelezettsége egyoldalú, de lehet visszterhes is, amidőn a mellékszolgáltatásra irányuló kötelezettséggel szemben áll a társaságnak az ellenérték nyújtására vonatkozó kötelezettsége. Az Általános Indokolás reámutatott arra, hogy külföldön a korlátolt felelősségű társasági forma éppen a mellékszolgáltatások kikötésének lehetősége révén a kartellek kedvelt társasági formája lett. De ugyancsak a mellékszolgáltatások kikötésének lehetősége fogja a kft.*t a legkülönbözőbb mezőgazdasági vállalatok számára is alkalmassá tenni. A mezőgazdasági ipar fejlesztése szempontjából ugyanis nagy jelentőségre számíthat a korlátolt felelősségű társasági forma annak folytán, hogy módot ad az őstermelő földbirtokosoknak olyan korlátolt felelősséggel működő vállalat megteremtésére, amely nyerstermékeiket dolgozza fel ; amikor tehát a társasági szerződés őket pl. arra kötelezheti, hogy évi termésüket mint mellékszolgáltatást szolgáltassák be a vállalatnak. A társasági szerződés a 3. §-ban felsoroltakon felül egyebeket is tartalmazhat. Mindenekelőtt maga a Tj. sorol fel egyéb helyeken több olyan kérdést,* amelyet a társasági szerződésben kell rendezni, E mellett azonban a tagokat teljes szabadság