Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-351

54 351. szám. illeti meg, hogy — számolva a vállalat különleges szükségleteivel — a törvényben említetteken felül más kérdéseket is szabályozzanak a társasági szerződésben. 3. Amint az Általános Indokolás arra már reámutatott, a Tj. a ktf.-nál általában csak egy szervet, az ügyvezetőt követeli meg. A felügyelőbizottság elvileg fakultatív és csak kivételes esetekben kötelező, a taggyűlést pedig a kft. helyettesítheti a tagok írásbeli szavazatával.- A 4. §. azért intézkedik a társaság megalakulása keretében is az ügyvezetőkről, mert a Tj. már a társaság bejegyzése előtt fontos feladatokat ró reájuk. Az ügyvezetőket kirendelheti a társasági szerződés, kirendelhetik a tagok a társasági szerződés megkötése után, de a társasági szerződés fenntarthatja az ügyvezetők vagy egyes ügyvezetők kirendelését az államnak vagy más közjogi testületnek, ezenfelül feljogosíthatja a felügyelőbizottságot is az ügyvezetők kirendelésére. (71. §. 2. bek. 1. p.) Éppen ezért mellőzte a 3. §. azt, hogy az ügyvezetők kirendelését a társasági szerződés kötelező tartalmává tegye. E szerint a Tj. értelmében az első ügyvezetők kirendelhetők a társasági szerződéssel vagy a tagok külön megállapodásával, a későbbieket pedig megválaszthatja a taggyűlés ; de fenntarthatja a társasági szerződés a kirendelés jogát már a megalakuláskor az államnak vagy más közjogi testületnek, továbbá a felügyelőbizottságnak is, amely esetekben az ügyvezetők kirendelését tanúsító okiratot a 8. §. 3. pontja értelmében a társaság bejegyzésének kérésekor kell a cégbíróságnak bemutatni. Ha a társasági szerződés egyáltalában nem rendelkezik az ügyvezetőkről vagy valamennyi tagot kijelöli ügyvezetésre jogosultnak, akkor csak a társasági szerződés megkötésekor volt tagokat kell ügyvezetőkül kirendelteknek tekinteni. A Tj. a tagokra bízza annak a megállapítását, hogy a társaságnak egy vagy több ügyvezetője legyen és hogy az ügyvezetők a tagok köréből vagy a nem tagok közül választassanak. Ez a szabadság számol azzal, hogy a kft.-i formát a legkülönbözőbb terjedelmű vállalkozásokra lehetséges felhasználni és hogy nem minden esetben fognak a tagok azokkal a szakismeretekkel rendelkezni, amelyekre az ügyvezetésben szükség van. 4. Az 5. §. a kft. cégszövegének szabályozásánál u.a. az elveket tartja szem előtt, mint amely elvek alapján a Kt. a részvénytársaság és a szövetkezet cégszövegszerkesztését körülírja. Habár az 5. §. szabálynak az ú. n. tárgyi céget veszi, azt mégsem akadályozza meg, hogy olyan kft.-ok is alakuljanak, amelyeknek cége a tagoknak vagy legalább egy tagnak a nevéből áll, utalva a vállalat tárgyára vagy utalás nélkül is. A mi bírói gyakorlatunk u. i. már a részvénytársaságoknál is lehetségesnek tartja, hogy a társasági cégbe bizonyos személyek neve is felvétessék. Annál kevésbbé lehet egy kft.-nak ezt megtiltani, amelyben több az individuális elem, mint a részvénytársaságban. Az 5. §. a kft. cégszövege tekintetében csupán egy kényszerítő szabályt állít fel ; t. i. azt, hogy a cégben a „korlátolt felelősségű társaság" toldat vagy annak „kft." rövidítése feltétlenül szerepeljen. Ez a rendelkezés biztosítja azt, hogy mindenki, aki a társasággal üzleti összeköttetésbe lép, már a cégből is megállapíthassa a korlátolt felelősséget, helyesebben azt, hogy ennél a vállalatnál a tagok a társaság kötelezettségeiért személyesen nem felelősek. Az 5. §. rendelkezik arról a kérdésről is, hogy milyen céget lehet abban az esetben használni, ha valamely bejegyzett egyéni vagy társas cég alakult át kft.sággá. Itt is azt a Kt. 12. §-ából következő elvet követi, hogy az eddigi cég, amelyhez az üzleti jóhírnév tapad, továbbhasználható, de feltétlenül ragaszkodik a „korlátolt felelősségű" toldat felvételéhez. Ha tehát Kiss M. egyéni cég alakul át kft.-gá, új cége Kiss M. kft. lesz ; ha Kiss és Társa közkereseti társaság alakul át, úgy érvényes lesz a „Kiss és Társa kft." cég. Ha ellenben a Műtrágya rt, alakul