Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-351
35í. szám. 49 átalakulással súlyos sérelmet szenvedhetnek. Hallgat a szövetkezetek átalakulásáról a francia törvény is. A Tj. — tekintettel arra, hogy sok olyan szövetkezet működik nálunk, amely velejében tiszta kereskedelmi vállalkozás — az úgynevezett álszövetkezetek lecsapolása érdekében is helyesnek tartja az átalakulás megkönnyítését és pedig a következő feltételek mellett. Csakis korlátolt felelősségű szövetkezeteknél lehetséges az átalakulás megkönnyítése. Korlátlan, felelősségű szövetkezet csakis a felszámolás és új alapítás után alakulhat át kft.-gá. A hitelezők védelme érdekében kiterjeszt endők a rt.-ra felállított rendelkezések ; a tagok érdekében pedig felállítandó az a szabály, hogy a szövetkezet vagyonát két bírósági könyvszakértőnek kell megállapítania (105. §.). Az 1898 : XXIII. és 1920 : XXX. t.-c. hatálya alatt álló hitelszövetkezetek tekintetében az idézett törvények rendelkezései érintetlenül maradnak. B) A csendes társaság. I. A csendes társaság nincs szerves összefüggésben a korlátolt felelősségű társasággal. Törvényi szabályozását az indokolja, hogy amidőn a magyar törvényhozás a kereskedelmi társas vállalkozásnak a kereskedelmi törvényben meghatározott négy faját új formával : a korlátolt felelősségű társasággal szaporítja, — helyénvaló, ha egyben pótolja a kereskedelmi törvénynek azt a mulasztását is, hogy a gyakorlati életben igen elterjedt és hasznos gazdasági célokra felhasznált csendes társaságot nem. részesítette szabályozásban. Az Apáthy-íéle Tervezet (A magyar Kereskedelmi Törvénykönyv Tervezete dr. Apáthy István egyetemi jogtanártól. Budapest 1873.126. J.) u. i. azért nem vette át a régi német kereskedelmi törvényből a csendes társaságra vonatkozó rendelkezéseket, mert ez a ,,társaság" nem kereskedelmi társaság (a társas viszony kifelé nem érvényesül), de nem is társas viszony, minthogy nem más, mint egyszerű kölcsönszerződés a vállalat tulajdonosa és a csendes társ között. Habár kétségtelen, hogy az olyan társas viszony, amelyet a felek titokban tartanak, nem minősíthető nemcsak kereskedelmi, hanem még magánjogi társaságnak sem (hiszen a csendes társaságnál a tagoknak nincsen közös vagyonuk, a csendes társ ,,betétje" a vállalkozó tulajdonába megy át, aki saját nevében szerzi a jogokat és vállalja a kötelezettségeket) és a csendes társaságnak kölcsönszerződéssé minősítése elméletileg bizonyos fokig meg is állhat és némely gyakorlati esetben a valóságos helyzetnek is megfelel, — azért még sem lehet a csendes társaságot — amely az életben minden elmélet ellenére is igen jelentős és egészséges intézményként szerepel — a kölcsönszerződés teóriájára tekintettel szabályozatlanul hagyni. A csendes társaság ugyanis a kereskedelmi társaságoknak ősi válfaja, a középkorban is nagy szerepet játszó betéti társaságnak előfutára volt. A középkori betéti társaság (commenda) velejében csendes társaság volt, mert a „beltag" a salat neve alatt lépett fel (hiányzott a társas cég) és a kültag teljesen háttérbe vonult (főleg azért, mert társadalmi állása miatt nem léphetett a nyilvánosság elé) annak ellenére, hogy a tiszta nyereségnek átlag %-ed része őt illette. A csendes társaságnak betéti társasággá átfordulását tisztán az a tény vonta maga után, hogy a csendes társ (kültag) kilépett a névtelenségből. Ha tehát a történelmi kifejlődésre vagyunk figyelemmel, —• lehetetlen a csendes társaságban „kölcsönt" látnunk, helyesebben a csendes társ előtérbelépésének azt a hatást tulajdonítanunk, hogy ez a tény a közte és a vállalkozó között keletkezett jogviszonyt lényegéből kiforgatja ; kölcsönből társas viszonnyá változtatja át. De el kell ismernünk a csendes társaságnak különállását és társas viszony természetét azért is, mert a kereskedelmi forgalom felfogása, a legtöbb külföldi Felsőházi iromány. 1927—1932. XI. kötet. 7
