Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.
Irományszámok - 1927-351
50 351. szám. törvény és a magyar állandó bírói gyakorlat a csendes társaságban a kölcsöntől lényegesen különböző jogi alakulatot lát ; helyesebben észreveszi és szabályozza benne a társasági jelleget. A kereskedelmi forgalom, a külföldi törvények és a magyar bírói gyakorlat is meglátják és elismerik, hogy a csendes társ egyenrangú „társa" a vállalat tulajdonosának, viseli a vállalat kockázatát (itt a fő különbség a hitelezővel szemben) és társasági tagként működik közre a kikötött hozzájárulás szolgáltatásával a közös cél megvalósításában. A m. kir. Kúria 6.716/1922. P. II. számú határozatában (Hiteljogi Döntvénytár XVII. 87. sz.) kölcsönszerződés he'yett csendes társaságot állapított meg azon az alapon, hogy a szerződés a csendes társnak a hitelező érdekvédelmét meghaladó beavatkozási és ellenőrző jogot ad az üzlet vitelében. Hozzájárul mindezekhez az a tény is, hogy gazdasági életünkben a csendes társaságok igen jelentős szerepet töltenek be, minélfogva jogviszonyaiknak rendezése mind a tagok, mind pedig a társasági hitelezők érdekében is határózott és átfogó törvényes szabályozásra szorul. II. Bírói gyakorlatunk megpróbálkozik kitölteni a kereskedelmi jogunkban a csendes társaság szabályozatlan volta miatt keletkezett ürt. De a dolog természete szerint nem tudta ezt a vállalkozó formát olyan szabályozásban részesíteni, amelyre elsősorban a társaság hitelezőinek érdekét tekintve van elkerülhetetlen szükség. Azok a mozaikszerű megállapítások azonban, amelyekkel a magyar bírói gyakorlat a csendes társaság jogi elbírálásához különböző jogesetek kapcsán hozzájárult, —- igen értékes anyagot szolgáltattak a Törvényjavaslatnak, mert lehetővé tették, hogy a csendes társaság törvényes szabályozása a gyakorlatban bevált jogtételekre is támaszkodhassék. A bírói gyakorlatban úgyszólván teljesen kijegecesedtek azok az elvek, amelyek szerint a csendes társaság külső jogviszonyait kell elbírálni. 1. A csendes társaság kifelé nem szerepelhet társas viszonyként. Közös cége sem lehet, hanem csupán a vállalat tulajdonosának neve vagy cége alatt léphet fel. Éppen ezért a csendes társaságot nem is lehet mint olyant a cégjegyzékbe bejegyezni (Kúria 1.191/1890., 1.079/1891. stb. határozatai). 2. Harmadik személlyel szemben jogosítva és kötelezve egyedül a vállalat tulajdonosa van. A csendes társra nézve még a cég alkalmazottjaival szemben sem keletkezhetik jog vagy kötelezettség (Kúria 889/1894., Budapesti Tábla : II. G. 107/1900., Kúria P. IV. 9.094/1926. sz.). A belső viszony tekintetében már kevésbbé határozott bírói gyakorlatunk, így csak egész általánosságban érinti a nyereség- és veszteségviselés kérdését, hol a magánjognak, hol pedig a betéti társaság jogszabályainak segítségül hívásával (Kúria fentebb idézett 6.716/1922. P. II. és 212/905. sz. határozatai). A csendes társ ellenőrző jogát pedig azonosítja a betéti társaság kültagjának ellenőrző jogával (Kúria 599/1904.). A társasviszony megszűnése tekintetében bírói gyakorlatunk csupán negatívumokat állapít meg. A csendes társ magánhitelezőjét nem illeti meg a felmondás joga (Kúria 732/1912. V.) ; de nem követelheti a csendes társaság felszámolásának elrendelését a csendes társ sem, mert a csendes társaságra a Kt. rendelkezései nem alkalmazhatók és így a 108. §-ban szabályozott felszámolásnak sem lehet helye (624. sz. E. H. és Kúria 3.300/923. P. IL," Hiteljogi Döntvénytár. XVII. 83. sz.). A társas viszony megszűnésének életbevágóan fontos kérdését ezek szerint jelenlegi jogunk nem oldotta meg. Tisztázatlan az a kérdés is, hogy milyen szabályok érvényesülnek a csendes társ vagy a vállalat-tulajdonos csődje esetében. A csődtörvény 29. §-a alkalmazása nak lehetősége a csendes társaságnál nagyon is problematikus.
