Felsőházi irományok, 1927. XI. kötet • 350-387. sz.

Irományszámok - 1927-354

354, szám. 137 igény be vehetők legyenek. Ennek a feltételeit általánosságban a kereskedelemügyi miniszter szabja meg. A postaszállítás teljesítéséért a m. kir. posta a gépjáróművállalatot a szolgáltatással arányban álló díjazásban részesíti, amely díjazás mértékét a m. kir. posta és a vállalat közös megegyezéssel állapítja meg. A díjazás összegének határt szab azonban a postaszállításnak más módon való ellátásával felmerült, vagy felmerülhető költségek összege. Gondoskodni kell tehát arról, hogy esetleges túlhajtott igényeknek a m. kir. postával szemben támasztása megakadályoztassák s ezért abban az esetben, ha a díjazásra nézve a posta és a vállalat között a megegyezés nem jönne létre, a díjazás mértékének megállapítása tekintetében a kereskedelemügyi miniszter döntését kell kikérni. A 34. §-hoz. Ez a szakasz a közhasználatú gépjárómüvállalatok ellenőrzésével megbízott közegeket a titoktartás tekintetében különleges büntetőjogi felelősség alá helyezi. A 35. §-hoz. E szakasz annak megakadályozását célozza, hogy közhasználatú gép járómű vállalatot engedély nélkül tartsanak fenn, vagy hogy bár engedélyezett vállalat olyan helyen fuvarozzon, ahol fuvaroznia tilos. Különösen nehéz a legális vállalkozókat az engedélynélkül fuvarozók nagy számával szemben megvédeni. Az ipartörvényben az ipari kihágásokra megállapított, de a közhasználatú gépjárómüvállalatok üzemének jelentőségével és a tilos cselekmény révén szerezhető anyagi előnyökkel semmi arányban nem álló pénzbüntetések célra nem vezettek. A rendőrhatóságok már eddig is utasíttattak, hogy a jogosulatlan iparűzést szükség esetén kényszer útján, karhatalommal is szüntessék meg, ami a rendőrhatóságnak a bűncselekmények megelőzésére és megakadályozására vonatkozó általános hatásköréből amúgy is következik. A legmegfelelőbb, vagyis a leghatályosabb mód a jogosulatlan iparűzéshez használt munkaeszközök lefoglalása és hatósági őrizetbevétele, amire az 1879 : XL. törvénycikk 26. §-ával kapcsolatban a 65,000/1909. B. M. számú rendelet 83: §-a nyújt jogalapot. Ezt az eljárást azonban a rendőri büntető bíróságok nem szívesen alkalmazzák, mert az őrizetbevétel kapcsán több esetben a gép járómű alkatrészeinek eltűnése miatt kártérítési igényt támasztottak és a hatóságok azok eltűnéséért a felelősséget vállalni nem hajlandók. Ámbár a szóbanforgó kihágások megtorlására a javaslat szigorú büntetést állapít meg, nem lehet arról lemondani, hogy a hatóság a jogosulatlan fuvarozás megakadályozása céljából törvény adta jogánál fogva közbevetőleg ne intézkedhessek. A fenti nehézségekre tekintettel, a rendőri büntetőbíróságok mellett működő ügyészségi megbízottak utasítást fognak kapni, hogy a rendőri büntetőbíróságoknál indokolt esetekben olyan értelemben tegyenek indítványt, amely szerint a rendőri bíróságok lefoglalás esetében a gépjáróművet a terhelt birtokában hagyják meg és arra csupán pecsétjüket alkalmazzák oly módon, hogy az használhatatlanná váljék. Ezt az intézkedést a rendőri büntetőbíró addig tartja fenn, amíg a kihágási eljárás felmentő vagy az eljárást megszüntető határozattal végződött, avagy biztosítva látja, hogy a terhelt a gép járómű vet meg nem engedett célra használni nem fogja. A 36. §-hoz. Az engedélyező hatóság a közhasználatú, gépjáróművállalatokat, ideértve a géperejű bérkocsivállalatokat is, az engedélyben tett kikötések be nem tartásáért, vagy azokban foglalt tilalmak megszegéseért, hacsak a cselekmény, mint kihágás vagy vétség, súlyosabb büntető rendelkezés alá nem tartozik, bírsággal sújthatja. A bírság összege közadók módjára közigazgatási úton hajtandó be. A 37. §-hoz. E szakasz a jogosulatlan fuvarozás (35. §.) által elkövetett kihágások elbírálására illetékes hatóságokat jelöli meg. Felsőházi iromány. 1927—1932. XI. kötet 18