Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-296
296. szám. 65 K i v ttunk 1926-ban 1927-ben 1928. jan.— szept.-ben 5.706 5.040 2.988 2.684 3.336 4.176 36 287 222 75 140 221 más országoknál jóval kisebb mértékben van érdekelve a magyar behozatalban, s viszont azok közül a magyar áruk közül, melyeknek lengyel vámjairól az 1925. évi egyezmény gondoskodni óhajtott, csak a friss hal tett szert némi jelentőségre s csekély maradt a borkivitelünk is, amelynek jelentős mértékben oka az időközben alkalmazott lengyel borfogyasztási adó magassága és a borhamisítások elleni védelem elégtelensége. Az 1925. évi egyezményben szereplő magyar árukból, valamint a borból a lengyel rendeltetésű kivitel a következőkép alakult : 1925-ben Friss halból ...... 5.925 Borból 2.414 Paprikából 129 Szalámiból 116 métermázsát. Lengyelországba irányuló kivitelünknek — a konjunkturális gabona vásárokról nem szólva — általában elégtelen fejlődése főleg két okra vezethető vissza : az egyik az, hogy az 1925. évi egyezmény életbelépte óta Lengyelország valutájának időközben bekövetkezett romlására való hivatkozással több ízben emelte beviteli vámjait, a másik pedig az, hogy ugyanezen okra támaszkodva s különösen a Németbirodalommal szemben kiéleződött kereskedelempolitikai viszonyának visszahatásaként széleskörű behozatali korlátozásokat alkalmazott, melyeken csak az 1928. február hó 14-én kelt lengyel rendelet — újabban felemelve a lengyel vámokat — enyhített érezhető mértékben. A lengyel vámok emelésével szemben természetesen az 1925. évi egyezmény nem nyújtott védelmet, mert hiszen — mint említettük — az abban tárgyalt három magyar kiviteli cikk vámjai tekintetében is csak százalékos mérséklés volt biztosítva a mindenkori autonóm vámmal szemben. A behozatali korlátozások hatásának enyhítésére lengyel részről évről-évre kontingenskeretek állapíttattak meg a magyar érdekeltségekkel történt megállapodások alapján s ezek segítségével — ha nehézségekkel is — a kivitel lehetősége valahogy biztosítható volt ott, ahol a vámok annak útját nem állták. Arra nézve, hogy az időközben bekövetkezett lengyel vámemelések milyen mértékűek voltak, jellemzésül közöljük az 1925. évi egyezményben szereplő magyar áruk vámjait, figyelembe véve már az ott elért százalékos csökkentést, ezenkívül a búzaliszt vámját, mind e vámokat egyúttal dollárra átszámítva is, mert a zloty értéke 1925-ben más volt, mint 1928-ban. E szerint volt 100 kg vámja 1925-ben 1928-ban zloty dollár zloty dollár Friss hal . . . . 8-— 1-5 20.80 2-34 Őrölt paprika. . 81-— 15-2 185-76 20.87 Szalámi .... 60— 11-26 78— 8.76 Búzaliszt . . . 9— 1-69 19-50 2-19 Minthogy mindezekkel szemben a Magyarország részéről az 1925. évi egyezményben lekötött vámkedvezmények nemcsak nem vesztettek értékükből, hanem más államokkal időközben kötött kereskedelmi szerződések folytán a lengyel részről több cikk számára elért vámleszállítások (pl. gyapjúszövetekre, pamutfonalakra) még fokozódtak s általában a magyar kereskedelmi szerződéses hálózat erős kiépülése folytán a lengyel részről élvezett legnagyobb kedvezmény értéke tetemesen gyarapodott : a magyar kormány kötelességszerűen arra törekedett, hogy az 1925. Felsőházi iromány. 1927—1932. X. kötet. 9
