Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-294
40 294. szám. Ezzel a rendelkezéssel egyidejűleg biztosítani akarom azt is, hogy a 30 évi adómentességnek általánosságban való megszűnése után is a székesfővárosnak erre leginkább rászorult részeiben a nagyobb mérvű építkezések foganatosíttassanak. 4. §-hoz. Oly célból, bogy a különben még használható állapotban lévő, de különösen egészségügyi szempontokból a mai kor követelményeinek már meg nem felelő épületeknek a mai kor igényeinek megfelelő átalakítását előmozdítsam, illetőleg az ily épületeknek kizárólag az adókedvezmények miatt leendő lebontását feleslegessé tegyem, azt javasolom, hogy mindazoknál az épületeknél, amelyek legkésőbb 1930. év végéig lényegesebb költséggel átalakíttatnak, az átalakítás következtében előálló jövedelemtöbblet az átalakítás és a befektetett tőke mérvéhez képest legfeljebb 30 évig terjedő időre a házadó alól felmenthető legyen. Azt, hogy ezen kedvezmény elnyeréséhez mily mérvű átalakítás legyen szükséges és hogy a jövedelemtöbblet adómentessége mily időtartamú legyen, a felmerülő esetek sokféleségére tekintettel rendeleti úton vélem szabályozandónak. A műemlékek jellegével bíró épületek átalakítása esetében, minthogy az ily épületek használatában és így átalakításában is a tulajdonos ép az épület műemlék jellegénél fogva korlátozva van, az átalakítás költségeinek megfelelően 15 évig terjedhető teljes adómentességet javasolok engedélyezni, mert ezeknél az épületeknél, az esetek túlnyomó részében az átalakítás dacára több jövedelemről szó sem lehet. Ezzel a rendelkezéssel a műemlékek fenntartását is előmozdítani szándékozom. ő. §~hoz. A házadóról szóló hivatalos összeállítás 5. §-ának (5) bekezdése értelmében az 1931. év végéig lakható állapotba helyezett épületeket megillető ideiglenes házadómentesség az állami adó után járó községi pótadóra és kiterjed. Minthogy pedig az 1., 2. és 4. §-ban említett építkezések, illetőleg átalakítások mind ezen határidőn belül végzendők, a községi pótadókedvezmény ezekre is kiterjesztendő. Másrészt a székesfővárosban városrendezési szempontból engedélyezett rendkívüli házadómentesség a múltban szintén sok esetben a községi pótadóra is kiterjesztetett, ennek folytán a városrendezési szempontokból most engedélyezendő rendkívüli házadómentességeknél is biztosítandó ez a pótadómentesség, hogy ekkép is az illető városrendezési munkálatoknak mielőbbi befejezése biztosíttassák. 6. és 7. §-hoz. A vidéki városaink nagy részében az építkezés a jelen törvényjavaslathoz csatolt kimutatások szerint igazán örvendetes haladásnak indult. Sajnos, azonban a kimutatásokból meg lehet állapítani azt is, hogy az építkezés különösen egyes határmenti, valamint mezőgazdasági jellegű városban, a kellő eredményt nem mutatja fel. Azokban a városokban azonban, ahol a lakásoknak legalább 40%-a még a lakásrendelet bérkorlátozó rendelkezései alapján van bérbeadva — Kőszeg, Nagykanizsa, Pápa, Sátoraljaújhely városokat kivéve — örvendetes építkezés állapítható meg. A székesfőváros területére nézve az előző §-okban javasolt rendkívüli kedvezményeknek a vidéki városokra leendő általános kiterjesztését ennek folytán annál kevésbbé tartom indokoltnak, mert míg a fővárosban városfejlesztési szempontokból azelőtt is ismételten adatott 30 évig terjedő rendkívüli házadómentesség, a vidéki városokban — Fiumét kivéve — 18 évet meghaladó adómentesség még rendkívüli esetekben sem adatott azelőtt. A folyó évben járó 25 évi és az 1930. évben járó 20 évi, a községi pótadóra is kiterjedő házadómentesség a vidéki városokban oly nagy kedvezmény, hogy annak további kiterjesztését általánosságban indokoltnak nem tartom annál kevésbbé, mert azokban a városokban, amelyekben a 30 évi adómentesség tartama alatt eddig sem történt számottevő építkezés, kétségtelenül a nagyobb adókedvezmény ezentúl sem fog a lakásépítésre buzdítólag hatni.
