Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-294
294. szám. 39 általánosságban részesíteni nem tartom megengedhetőnek. Nagyobb adókedvezmények engedélyezése esetében ugyanis a már nem adómentes épületek lebontása — az épületek korszerű kiállítása, valamint a rendelkezésre álló terület gazdaságosabb kihasználása folytán elérhető lényegesen nagyobb bérek miatt — nagyon sok esetben ajánlatos lehet, — már pedig különösen a mai viszonyok között az ily épületlebontásokat adókedvezményekkel előmozdítani nem szabad. Ez oknál fogva nem áll módomban a jelenleg érvényben lévő rendelkezésektől általánosságban eltérni. Oly célból azonban, hogy a székesfővárosban az elavult, átalakításra nem is alkalmas épületek lebontását, illetőleg újakkal való kicserélését előmozdítsam, ebben a szakaszban azt javaslom, hogy a lebontott épületek helyére emelt és az 1. §. rendelkezései alá tartozó vagyis legkésőbb 1931. évi május hó elsejéig teljesen lakható állapotba helyezett új épületeknél, a 10 évi rendes házadómentesség lejárta után, az állami házadó a rendkívüli házadómentesség időtartamának további részében, csak a lebontott épület 1929. évi házadóalapja után vettessék ki. Ezzel a javaslattal egyrészt az eddigi alapnak a fenntartását az adómentesség hátralévő részére, másrészt pedig az új építkezés folytán előálló jövedelemtöbbletre nézve a mentességet az egész rendkívüli adómentesség tartamára biztosítom. 3. §-hoz. Az 1. §. értelmében javasolt, ugyan bizonyos feltételekhez kötött, de végeredményben mégis általános jellegű rendkívüli ideiglenes házadómentességen kívül felhatalmazást kérek arra nézve, hogy a városrendezési szempontokból a székesfővárosnak pontosan meghatározandó területére legfeljebb 30 évig terjedhető rendkívüli házadómentességet engedélyezhessek és ezt a rendkívüli ideiglenes házadómentességet a városrendezési okokból lebontott épület helyére emelt új épületek egész terjedelmére is kiterjeszthessem. A székesfőváros egyes részei ugyanis szabályozásra szorulnak. Ezek közt vannak olyanok, amelyeknél a szabályozási munkálatok már most megindíthatok, így például a Belváros, a Víziváros, a Margit-körút stb., de vannak olyanok is, amelyeken a városrendezési munkálatok különféle okokból még nem vihetők keresztül. Ilyen például az Erzsébet-sugarút létesítése, amely a lakosság oly tekintélyes részének a megmozgatásával járna, hogy arra csak a lakásszükséglet megszűnése után lehet gondolni, vagy a Tabán beépítése, amelynek a beépítését a területnek megfelelő közművekkel való ellátása kell, hogy megelőzze, avagy a tervezett óbudai-híd körüli terület kiépítése, amely a híd építésének a megkezdése után lesz csak időszerű. A székesfővárosi városrendezési munkálatok azonban mind olyan természetűek, hogy azok keresztülviteléhez több évre lesz szükség. Nehogy a városrendezési munkálatok miatt esetenként kelljen törvényjavaslatot előterjesztenem, felhatalmazást kérek arra nézve, hogy a városrendezéshez szükséges adókedvezményeket rendelettel állapíthassam meg azzal a kötelezettséggel, hogy ezek a rendeletek mindenkor az országgyűlésnek bemutattassanak. Megjegyzem, hogy az ilyen felhatalmazás a mi törvényhozásunkban nem ismeretlen, például a ház adóról szóló 1909 : VI. t.-c. 34. §-a is felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek, hogy a 14%-os kulcs alá eső rendezett tanácsú és törvényhatósági városokban a rendes adómentesség tartamát a legalább is egy emeletes házakra 3 évvel, a törvényhozásnak leendő bejelentés kötelezettsége mellett, meghosszabbíthassa. A jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után a székesfővárossal és a közmunkák tanácsával folyamatba tett tárgyalások alapján azonnal megfogom állapítani azokat a területeket, amelyekre a szükséges városrendezések már most keresztülvihetők és ezeken a területeken az összes viszonyok figyelembe vételével megállapítandó határidőn belül, foganatosítandó építkezésekre fogom a körülmények által indokolt rendkívüli ideiglenes házadómentességet biztosítani.
