Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-294
294. szám. 37 Ezekben az esetekben a városrendezés fontosságához és mérvéhez képest szándékom a városoknak illető területeit rendkívüli adókedvezményben részesíttetni és pedig úgy a székesfővárosban, mint a vidéki városokban. Minthogy az ónban a mai viszonyok az ily kedvezményeknek engedélyezését előreláthatóan sok városra nézve és a városok fejlődéséhez képest esetleg ismételten is indokolttá fogják tenni, nehogy minden egyes ilyen esetben törvényjavaslattal kelljen előállnom és nehogy az ily törvényjavaslatnak esetleg késedelmes letárgyalása a városrendezést hátráltassa, leghelyesebbnek vélem, hogy az ily városrendezési -okokból indokolt, mindenkor időhöz kötött és meghatározott területekre korlátozott adómentességet a pénzügyminiszter saját hatáskörében rendelettel a törvényhozáshoz való utólagos bejelentésnek a kötelezettsége mellett engedélyezhesse. Ezek után áttérek a javaslat egyes intézkedéseinek részletes indokolására. 1. §-hoz. Ebben a §-ban azt javasolom, hogy a Budapest székesfőváros területén az 1920. év november hó 1-éig, illetőleg amennyiben az új ház egy még csak lebontandó épület helyére épül, úgy az 1931. évi május hó l-ig teljesen lakható állapotba helyezett új épület 30 évi rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesítessék. Hosszabb építési határidőnek a megállapítása azért nem indokolt, mert ez a jelen törvényjavaslattal elérni szándékolt célokat, tudniillik azt, hogy egyrészt a székesfőváros területén a lakástermelés gyorsabb, másrészt pedig, hogy az építőipar a székesfővárosban azonnal munkához juttatható legyen, veszélyeztetné. Hosszabb határidő engedélyezése esetében ugyanis az építkezés az eddigi tapasztalatok szerint a folyó évben nem indulna meg, hanem az kitolatnék a kedvezmény végére. A székesfővárosban pedig a lakástermelés gyorsítása nemcsak & lakásszükséglet kielégítése és az építőipar foglalkoztatása, hanem a régi és új épületek lakbérei között mutatkozó aránytalan nagy eltérések mielőbbi kiegyenlítése érdekében is felette sürgős, mert amíg ez meg nem történik, a lakásrendelet a székesfővárosban nagyobb zökkenések nélkül nem helyezhető hatályon kívül. Másrészt azonban kénytelen vagyok rámutatni arra is, hogy a székesfővárosban az építkezés az utóbbi években már oly örvendetes mérveket öltött, hogy amennyiben az építkezés a most javasolt időn belül a két utolsó év építkezéseihez hasonló mérvű lesz, a tényleges szükséglet feltétlenül kielégíthető, miért is, már most kijelentem, hogy a most javasolt határidők lejárta után a székesfőváros területére nézve sem leszek hajlandó az 1927 : V. t.-c. 6. §-ában megállapított adómentességek tartamát általánosságban meghosszabbítani. A most javasolt rendkívüli adókedvezmény az utolsó általános nagyobb mérvű házadókedvezmény lesz a székesfőváros területén is. A székesfővárosi építtetők vegyék tudomásul, hogy amennyiben a mostani rendkívül előnyös adókedvezményt nem veszik igénybe, úgy a jövőben ilyenre ne számítsanak. A mégcsak lebontandó épületek helyére épülő házaknak lakható állapotba helyezésére azért javaslok egy félévvel hosszabb határidőt, mert amíg a többi építtetők az építkezést azonnal megkezdhetik, a még csak lebontandó épületek tulajdonosainál egyrészt a felmondási határidők, másrészt pedig a jelenlegi lakók elhelyezése miatt a hosszabb határidő indokolt. A székesfőváros területén az utóbbi időben folytatott építkezéseknél felmerült panaszok arra késztetnek, hogy a most javasolt rendkívüli ideiglenes házadómentesség engedélyezése az általános indokolásban foglaltaknak megfelelően különös feltételekhez köttessék. Azok az épületek; amelyek ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, csakis a rendes, vagyis a házadóról szóló hivatalos összeállítás 5. §-ában biztosított adókedvezményekben lesznek részesíthetők.
