Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-294

86 294. szám gyobb adókedvezményeket Csehszlovákia adja. Csehszlovákia a lakásépítésről szóló 1928. évi március hó 28-iki törvény 49. §-ában a rendes 6, illetőleg 12 évi adómentesség helyett az 1928. és 1929. években épült házakra 15 évi, illetőleg a kislakásos épületekre 25 évi rendkívüli ideiglenes házadómentességet biztosít. A törvény szempontjából kislakásos épületeknek csak azok az épületek tekintendők, amelyekben a lakások összterülete a 84 m

2-t, az üzlethelyiségek összterülete pedig a 36 m

2-t nem haladja túl. Szállodák, penziók, villák és szanatóriumok azonban kislakásos épületeknek nem minősíthetők. Ilyen körülmények között nem tartom megokoltnak, hogy a jelenleg érvényben lévő ideiglenes házadómentességi kedvezményeknek további bővítését javasoljam. Nem zárkózom el azonban a jelenleg érvényben lévő kedvezményeknél nagyobb kedvezményeknek rövid időhöz kötötten és területileg korlátozva leendő engedélyezése, illetőleg a mostani kedvezmények tartamának a meghosszabbítása elől, ha ezzel különleges célok, különösen pedig városrendezési tervek megvalósítása előmozdítható. Ezt elsősorban a székesfőváros területére nézve tartom indokoltnak. Míg ugyanis a vidéken az építkezés általában véve helyes mederben folyik, a székesfővárosra nézve sajnálattal meg kell állapítanom azt, hogy az építkezés a közművekkel ellátott belső területeken nem halad oly mérvben, amint azt a székesfőváros lakásszükségletének helyes kielégítése megkívánná, amennyiben a bérházakat újabb időben a város külső, közművekkel el nem látott részein emelik, amely körülmény sem városfejlesztési, sem közegészségügyi szempontokból nem kívánatos. Meg kell állapítanom, sajnos azt is, hogy az új épületek nagyon sok esetben nem felelnek meg a békeévekben épült házak építkezésének és berendezésének és különösen egészségügyi szempontokból nagymérvű visszaesés tapasztalható. Ennek folytán oly célból, hogy a székesfővárosban egyrészt az építkezés helyes mederbe tereitessék, másrészt pedig a lakástermelés gyorsabb és kielégítő legyen és ez által az építőiparnak és a vele összefüggő minden más iparnak munkaalkalom nyujtassék, azt javaslom, hogy a székesfővárosnak közművekkel ellátott területén 1930. évi november hó elejéig, illetőleg a még csak lebontandó házak helyén emelt épületeknél az 1931. évi május hó elsejéig lakható állapotba helyezett új épületekre nézve 30 évi adómentesség biztosíttassék, amennyiben az építkezés és az épület berendezése a mai kor egészségügyi kívánalmainak megfelel. Minthogy továbbá a székesfőváros területén nemcsak a háztartások, hanem a központi fűtőberendezések is csaknem mind külföldi szénre vagy pedig csak külföldi szénből előállítható koksz használatára vannak berendezve, úgy hogy a budapesti épületek fűtésére szükséges külföldi szén fizetési mérlegünket már nagyon hátrányosan befolyásolja, egyrészt fizetési mérlegünk javítása, másrészt pedig a hazai széntermelés fokozása érdekében is azt javasolom, hogy a rendkívüli adókedvezmény azon további feltételhez köttessék, hogy abban csak az olyan épületek legyenek részesíthetők, amelyek fűtőberendezései, tehát nemcsak a központi fűtés, hanem a lakásokban lévő kályhák is, hazai szén használatára alkalmasak. Ezen bár több feltételhez kötött, területileg és időbelileg is korlátozott, de végeredményben mégis általánosabb jellegű rendkívüli adókedvezményeken kívül az 1927 : V. t.-c. 6. §-ában megállapított és a házadóról szóló 1927. évi 200. P. M. számú hivatalos összeállítás (s) bekezdésében foglalt adómentességi kedvezményeken túlmenő kedvezményeknek az engedélyezését a jövőben csakis ott tartom indokoltnak, ahol ezt a nagyobb terjedelmű és kiváló fontossággal bíró városrendezési munkálatok szükségessé teszik.