Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-294

m 294. szám. 4. a Kecskemét városban földrengés által megrongált és a földszínéig lebontott épületek helyébe emelt és legkésőbb az 1915. év végéig lakható állapotba helyezett épületek, valamint a város által megállapított új szabályozási terv alapján nyitott utcákban legkésőbb 1917. év végéig lakható állapotba helyezett épületeknek 12 évi adómentesség (1912 : LVI. t.-c.) ; 5. a Gyöngyös városban a tűzvész által érintett területen vagy a szabályozási tervben megállapított részeken emelt és legkésőbb az 1923. év végéig lakható állapotba helyezett épületeknek 15 évi adómentesség (1918 : XXIII. t.-c.) ; b) a székesfővárosban : 1. a Nagykörúton, annak Hárombárány-utcai kiágazásán, az Andrássy-úton és az a mellett kisajátított területeken, a Közraktárak területén, a Duna jobbarti rakparton a Császárfürdőtől kezdve a Gellért-rakpartig, a Vár területén, a Margithídi feljáró, valamint a Prímási-utca mindkét oldalán, a Szabadság-téren, a Városház-téren, az Újvilág-utcában az Erzsébet-híddal és a Ferenc József-híddal összefüggésben kisajátított területeken, továbbá a Városház-utcában, a Váci-utcának és Kossuth Lajos-utcának meghatározott szakában az egyes törvényekben megállapított határidőn belül lakható állapotba helyezett és az egyes törvényekben megállapított kivitelben és magassággal emelt épületeknek 15 évi teljes, további 15 évi fél adómentesség, amely kedvezmény úgy az állami, mint a községi pótadóra kiterjedt (1871 : XLIL, 1875 : IV., 1879 : XLIL, 1880 : LXV., 1882 : VIII., 1884 : XVIII, 1893 : XIV., 1894 : XX. t.-c.) ; 2. a Belváros egész területén, valamint az V. és a IX. kerületeknek bizonyos meghatározott részeiben emelt legalább 2 emeletes és 1918. évi november hó elsejéig lakható állapotba helyezett épületeknek 18 évi teljes és további 12 éven át fél adómentesség, mely kedvezmény azonban kizárólag csak az állami adóra terjedt ki (1908 : XLVIII. t.-c.) ; 3. a Főherceg Albrecht-úton, valamint az Ilona-út mentén emelt és legkésőbb 1890. augusztus elsejéig lakható állapotba helyezett, legalább 2 emeletes épületeknek 25 évi, az Ilona- és Csónak-utcában ezidőn belül emelt lagalább 1 emeltes épületeknek 20 évi, csak az állami adóra kiterjedő adómentesség. Amennyiben ezek az épületek eddig már beépített telken épültek, úgy az adómentesség csak 20, illetőleg 15 évi (1881 : XXXVI. t.-c); 4. a vámvonalakon emelt kislakásos, vagyis csupán egy vagy legfeljebb két szobából és konyhából álló lakásokat magában foglaló épületeknek a részükre biztosított állami adómentességen felül 10 éven át 50%-os községi pótadómentesség (1875 : IV. t.-c). Ezek szerint tehát a háborút megelőzően, a vidéki városokban eddig — Fiumétói eltekintve — maximálisan 18 évi és csak az állami adókra kiterjedő, a székesfővárosban pedig 25 évi csak az állami adóra kiterjedő, illetőleg a községi pótadóra is kiterjedő 15 évi teljes és 15 évi fél adómentesség engedélyeztetett. A lakásépítés előmozdításáról szóló 1921 : LI. t.-c a beállott nagy lakásínségre tekintettel 30 évi, a községi pótadóra is kiterjedő ideiglenes adómentességet engedélyezett az 1923. év végéig emelt új épületekre. Ez az adómentesség az 1923 : XXXIV. t.-c, illetőleg 1925 : XVIII. t.-c-kel — kisebb, nagyobb eleltérésekkel —- az 1927. év végéig hosszabbíttatott meg. Az 1927. év után emelt új épületek további ideiglenes házadómentességét az egyes adók és illetékek mérsékléséről stb.-ről szóló 1927 : V. t.-c 6. §-a szabályozta. E szerint az 1928. és 1929. évben emelt épületeket 25 évi, az 1930. évben emelt épületeket 20 évi, az 1931. évben emelt épületeket azonban már csak 15 évi adómentesség illeti meg. Az adómentesség az 1931. év végéig emelendő épületek-