Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-294

294. szám. 33 Melleidet a 29£. szdutú irományhoz. Indokolás „a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről" szóló törvényjavaslathoz. A házadóról szóló 1909 : VI. t.-c. életbelépte előtt az új épületeket Budapesten 15 évi, az általános házbéradó alá eső, legalább 10.000 lakossal és vasúti vagy gőzhajózási állomással bíró városokban 12 évi, másutt pedig 10 évi ideiglenes házadómentesség illette meg, mely mentesség kizárólag az állami adóra terjedt ki. Az 1909 : VI. t.-c. értelmében az új épületeket Budapesten, valamint a 14%-os általános házbéradó alá eső, vagyis legalább 15.000 lakossal bíró rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városoknak általános házbéradó alá eső területén 15 évi, az általános házbéradó alá eső többi városoknak általános házbéradó alá eső területén 12 évi, másutt pedig 10 évi ideiglenes házadómentesség illette meg. Ez a mentesség a pótlékokra szintén nem terjedt ki. A most hivatkozott törvény 34. §-a, az 1896 : XXIII. t.-c. 5. §-ában foglaltakhoz hasonlóan felhatalmazta a pénzügyminisztert arra, hogy az olyan rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban, amelyekben a lakrészeknek legalább a fele bérbe van adva, a legalább is egy emeletes házakra a fentebb említett 15, illetőleg 12 évi ideiglenes házadómentességet további 3 évvel meghosszabbíthassa, ha azt nagyobb terjedelmű és kiváló fontossággal bíró városrészrendezések szükségessé teszik. Ennél nagyobb ideiglenes házadómentességek csakis külön törvényekkel engedélyeztettek és pedig a) a vidéken : • 1. a Szeged város területén az 1879. évi árvíz után 10 éven belül emelt végleges épületeknek, az utcák és építési határidők szerint 12—16—18 évi adómentes.ség (1880: XVIII. t.-c); 2. a zágrábi földrengés folytán lebontott házak helyébe emelt és 1885. év végéig lakható állapotba helyezett épületeknek, az utca fekvése és az épület nagysága szerint 14—16 évi adómentesség (1881 : IX. t.-c.) ; 3. a Fiume város területén nyitandó főközlekedési úton és az ahhoz vezető némely új utcában legkésőbb 1893. év végéig emelt épületeknek a szerint, hogy azok előbb beépítve nem volt, puszta telken és három éven belül építtetettek-e vagy sem, 25—20—15—10 évi adómentesség, amely a községi pótadóra is kiterjedt (1884 : XXII. t.-c.) ; Felsőházi iromány. 1927—1932. X. kötet. 5