Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-294

32 294. szám. * (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint engedélyezhető rendkívüli ideiglenes házadómentesség közelebbi feltételeit a pénzügyminiszter, a belügyminiszterrel egyetértve, rendelettel szabályozza. 4. §. (1) Ha valamely különben még használható állapotban lévő épületet a mai kor követelményeinek megfelelően lényegesebb költséggel átalakítanak és a megkezdett átalakítást legkésőbb az 1930. év végéig, illetve amennyiben az 1930. évi június hó végéig megkezdett átalakítás csak fokozatosan foganatosítható, legkésőbb az 1931. évi augusztus hó elsejéig befejezik, az átalakítás után elért jövedelemtöbblet az átalakítás és a befektetett tőke mérvéhez képest legfeljebb 30 évig terjedő időre a házadó alól mentesíthető. (2) A jövedelemtöbblet házadómentességének időtartamát és azt, hogy ehhez a kedvezményhez milyen átalakítás esetében lehet igényt támasztani, a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. (3) Legfeljebb 15 évig terjedő ideiglenes házadómentesség adható az olyan műemléknek minősített épületre, amely a. mai kor követelményeinek megfelelően, de az épület műemléki jellegének megóvása mellett lényegesebb költséggel átalakíttatik. 5. §. Az 1—4. §-okban megállapított rendkívüli házadómentességek a községi pótadóra is kiterjednek. 6. §. (1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az olyan törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban, ahol nagyobb terjedelmű és kiváló fontossággal bíró városrendezések azt szükségessé teszik, az illető város pontosan meghatározandó területére, továbbá a járási székhelyek, gyógyhelyek és üdülőhelyek részére 20, 25, kivételes esetekben pedig 30 évig terjedő rendBudapest, 1929. évi május hó 7kívüli ideiglenes házadómentességet engedélyezhessen. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint engedélyezhető rendkívüli házadómentesség közelebbi feltételeit, valamint annak a községi pótadómentességre való kiterjesztésének mérvét a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel, a gyógyhelyekre és üdülőhelyekre vonatkozólag a népjóléti- ée munkaügyi miniszterrel is egyetértvs rendelettel szabályozza. 7. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy azokat a házakat, amelyeket tulajdonosaik az 1920 : XXIX. és XXXVI. t.-c. alapján megszerzett házhelyeikre építettek, továbbá a munkáslakások céljaira emelt épületeket a községi pótadó alól mentesíthesse abban az esetben is, ha azok 1931. év után helyeztetnek lakható (használható) állapotba. 8. §. Amennyiben az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint ideiglenes községi pótadómentesség kedvezményében részesülő építkezések új utcák nyitását, avagy egyes utcáknak közművekkel való ellátását tették szükségessé, a város az ideiglenes pótadómentességben részesülő épületek tulajdonosait, a pótadómentesség tartama alatt is, ezen költségek fedezéséhez való hozzájárulásra, a belügyi és a pénzügyminiszter együttes jóváhagyásával, szabályrendeletileg kötelezheti. Ez a jog azonban csak azt a várost illeti meg, amely ezeket a költségeket külön járulék kivetése nélkül, rendes bevételeiből fedezi. 9. §. A jelen törvény 3. és 6. §-a alapján engedélyezett rendkívüli házadómentességekről az országgyűlésnek évenként a költségvetés kapcsán jelentést kell tenni. 10. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminiszter bízatik meg. ón. Szabó Zoltán s. k., a képviselőház jegyzője.