Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-290
290. szám. 17 8. §. (i) A húsforgalmi adó lefizetése esetén mentes az általános forgalmi adó alól a vágató állattulajdonosnak a vágott állat értékesítéséből származó minden bevétele, kivéve mégis az iparcikké feldolgozott vágási melléktermékek értékesítéséből származó bevételeket. (2) A 2. §-ban említett állatok búsának, szalonnájának, zsírjának, továbbá az azokból készült hentes- és mészárosipari termékeknek minden további forgalmából elért bevétel mentes az általános forgalmi adó alól. Ez a mentesség azonban a húskonzerveknek éshúskivonatoknak az előállító által történt értékesítését követő további forgalomra nem terjed ki. Nem mentesek az általános forgalmi adó alól ezenkívül a vendéglőkben, korcsmákban, étkezőkben, éttermekben, kávéházakban és hasonló vállalatokban kiszolgáltatott húsételekből eredő bevételek még abban az esetben sem, ha a húsforgalmi adót a 3. §. rendelkezései alapján az említett vállalatok tulajdonosa fizette is le. (3) Ha a vágott állatot, vagy annak egyes részeit a vágató által történt első átruházást követő forgalomban tisztítják, kimérik, vagy emberi élvezetre alkalmas cikkekké feldolgozzák, az ennek következtében, előállott melléktermékek feldolgozás nélkül való első értékesítéséből elért bevétel mentes az általános forgalmi adó alól. 9. §. A 2. §-ban említett állatok élő vagy levágott állapotban történő forgalmával, az ilyen állatok húsának, szalonnájának és zsírjának, továbbá az azokból készül hentes és mészárosipari termékeknek forgalmával vagy az azok előállításával kapcsolatban végzett munkateljesítmények után az 1921 : XXXIX. t.-c. 30. §-ának (1) és (3) bekezdései étrelmében járó általános forgalmi adót ez a törvény nem érinti, tehát a 2. §. szerint lerovandó húsforgalmi adóba be nem számítható. 10. §. A húsforgalmi adó alá eső állatok húsának, szalonnájának, zsírjának, vagy az ilyen állatokból készült hentes- és mészárosipari termékeknek, húskonzerveknek és húskivonatoknak külföldről történő behozatala alkalmával a vámon kivül 4*3% vámforgalmi adót kell a vámmal együtt megfizetni, kivéve azokat az árukat, amelyek után a behozatal alkalmával fényűzési forgalmi adót fizettek. 11. §. A 2. §. alapján lerótt adóból a pénzügyminiszter az adóalap %%-ának megfelelő összeget részesedés címén a községeknek (városoknak) engedhet át. 12. §. Az 1921 : XXXIX. t.-c. általános forgalmi adóról szóló III. fejezetében, valamint az ezt kiegészítő törvényekben foglalt mindazok a rendelkezések, amelyekkel szemben ez a törvény eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, a vágáskor fizetendő általános forgalmi adóra (húsforgalmi adóra) megfelelően alkalmazandók. II. Fejezet. A marhalevelek illetéke. 13. §. Az 1920 : XXIV. t.-c. marhalevelek illetékéről szóló 6. §-a hatályát veszti és helyébe a következő §-okban foglalt szabályok lépnek. 14. §. A marhalevelek után a következő illetékek járnak : 1. minden juh, kecske, továbbá a félévesnél fiatalabb malac után . . — P 10 f, 2. minden félévesnél idősebb vagy hízott sertés után . . — „ 60 „ 3. minden két évesnél fiatalabb ló, szarvasmarha vagy bivaly után, továbbá korukra való tekintet nélkül minden szamár vagy öszvér után — „ 60 „ 4. minden két évesnél idősebb ló, szarvasmarha vagy bivaly után ... 1 ,, — „ 15. §. (1) A marhalevél csak kincstári bélyeges űrlapon állítható ki. Ha Felsőházi iromány. 1927—1932. X. kötet. 3