Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-290

18 290. szám. egy marhalevélbe több állatot je­gyeznek be, az állatok darabszáma után a 14 §. szerint járó illetéknek a kincstári űrlap bélyegértékét meg­haladó részét bélyeggel kell leróni. A bélyegeket a marhalevél kiállí­tása előtt kell az űrlapra felragasz­tani és a kiállítás keltével keresztül­írni vagy a község, illetve a marha­levélkezelő bélyegzőjével felülbélye­gezni. (2) Ha a tulajdonos a marhalevélbe jegyzett állatot másra ruházza át, az átruházást a marhalevélre rá kell ve­zetni. A marhalevélre vezetett átru­házási nyilatkozat illetékmentes. Ha azonban ugyanarra az állatra vonat­kozó további tulaj donátruházás alkal­mával az erre vonatkozó állategész­ségügyi szabályok értelmében új marhalevelet kell kiállítani, valamint ha az egy marhalevélre jegyzett több állat közül átruházott egy vagy több állatra új marhalevelet kell kiállítani, az új marhalevél a 14. §-ban meg­szabott illeték alá esik. 16. §. A marhalevél illetékét az kö­teles leróni, aki a marhalevél kiállítá­sát kéri. 17. §. A 14. §-ban megszabott ille­téket kell leróni a külföldről beho­zott állatok külföldön kiállított marha­levelei után is. Az ilyen marha­levelet az állat tulajdonosa az állat behozatalától számított 15 napon belül a lakása vagy tartózkodási helye, illetve az állat tartási helye szerint illetékes marhalevélkezelőnél bemutatni köteles. Az illeték fejében megfelelő bélyeget kell a külföldi marhalevélre felragasztani és a be­mutatás keltével keresztülírni. Az il­letéklerovási kötelezettség az itt meg­állapított határidő előtt is beáll, ha a marhalevelet még ennek a határidő­nek letelte előtt használni kívánják. 18. §. A marhalevelek alakját, ér­vényességének idejét és kezelésének .Budapest, 1929. évi május hó 3-án. módját, nemkülönben azt, hogy a kül­földön kiállított marhalevelek milyen feltételek mellett használhatók, a földmívelésügyi miniszter a pénzügy­miniszterrel egyetértve állapítja meg. 19. §. (1) Aki a marhalévélilleték lerovásának kötelezettségét megszegi azáltal, hogy a fennálló szabályok ellenére marhalevelet nem vált, vagy a marhalevelet a szabályszerű bélyeg­gel el nem látja, vagy a külföldön kiállított marhalevelet az illeték le­rovása végett a belföldön erre illetékes helyen szabályszerű határidőben be nem mutatja, valamint az a marha­levél kiállításával megbízott hivatalos személy, aki a szabályszerű illeték lerovása nélkül a marhalevelet kiál­lítja, az egyszeres illeték megfizetésére való kötelezésén felül 10 P-ig, ismételt esetben 50 P-ig terjedhető bírsággal büntetendő. (2) A marhalevélre pótlólag felra­gasztott bélyeg (15. §.) keresztülírá­sának vagy felülbélyegzésének elmu­lasztása vagy szabályellenes keresztül­írása vagy felülbélyegzése miatt 5 P-ig terjedhető bírságot kell a mulasztó marhalevélkezelő terhére kiróni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben emlí­tett mulasztásokról hivatalos leletet kell készíteni és azt az egyszeres ille­ték és a bírság előírása és behajtása végett a kiszabásra illetékes m. kir. adóhivatalnak (Budapesten a kerületi adófelügyelőnek) megküldeni. A bír­ság kiszabása nem érinti az esetleg elkövetett vétség vagy kihágás miatt más jogszabály szerint fennálló bün­tetőjogi felelősséget. 20. §. (1) Ez a törvény 1929. évi július hó 1-én lép életbe. (2) Az ebben a törvényben foglalt rendelkezéseket — a 18. §. kivételé­vel — a pénzügyminiszter, a 18 §-ban foglalt rendelkezéseket pedig a pénz­ügyminiszterrel egyetértve a föld­mívelésügyi miniszter hajtja végre. Szabó Zoltán s. Jc., a képviselőház jegyzője.

Next

/
Thumbnails
Contents