Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 133 (5) A kisgyűlés tagjainak választására a 28. §. (13) és a 13. §. (s) bekezdésének, a választás ellen igénybevehető jogorvoslatokra pedig a 18. §-nak rendelkezései irányadók. (G) Előadóként működhetik a kisgyűlés tagjai közé nem tartozó tisztviselő is, akit azonban szavazati jog nem illet meg. A kisgyűlés jegyzőjét a törvényhatóság első tisztviselője jelöli ki a törvényhatósági tisztviselők közül. Szakkérdések tárgyalására az érdekelt állami és törvényhatósági szaktisztviselőket meg kell hívni és meg kell hallgatni ; a kisgyűlés szakkérdés sek tárgyalására bárki mást is meghívhat és meghallgathat. {7) A kisgyűlés ügyrendjét, rendes üléseinek számát és megtartástrk időközeit a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg, de havonkint legalább egy rendes kisgyűlést kell tartani. (s) Rendkívüli kisgyűlést az elnök bármikor összehívhat, és a nem tisztviselő tagok legalább % részének kívánságára négy nap alatt összehívni köteles. (9) A kisgyűlés határozóképességéhez vármegyében legalább öt, városban legalább hét nem tisztviselő tag jelenléte szükséges. Ha a kisgyűlés határozóképtelensége miatt új kisgyűlést kell egybehívni, ezen a kisgyűlésen a jelenlevők határoznak mindazokban az ügyekben, amelyek a határozóképtelen kisgyűlés tárgysorozatába fel voltak véve. (10) A kisgyűlésnek az a tagja, ak

1 egymásután következő három ülésről igazolatlanul elmarad, elveszti tagságát. A kisgyűlési tagság elvesztése kérdésében az igazoló választmány az elnöktől kapott értesítéstől számított 30 napon belül köteles határozni ; véghatározata ellen 15 nap alatt panasz szál lehet élni a közigazgatási bírósághoz, amely soronkívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt dönt. 35. §. A kisgyűlés hatásköre. (1) A törvényhatósági kisgyűlés : 1. elsőfokon intézkedik (határoz) azokban a közérdekű ügyékben, amelyekben az intézkedés (határozás) joga e törvény hatálybalépésének időpontjában a törvényhatósági bizott-. ságot illette, de amelyeket ennek a törvénynek 22. §. (2) bekezdése nem sorol fel; 2. másodfokon határoz azokban a közérdekű ügyekben, amelyekben e törvény hatálybaléptekor másodfokon a törvényhatósági bizottság volt hivatott határozni ; 3. előkészíti a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé terjesztendő . ügyeket. (2) A kisgyűlés határozatai ellen a felterjesztési jog a főispánt ugyanabban a keretben illeti meg, mint a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozataival szemben. (3) A kisgyűlés megalakulásával az állandó választmány megszűnik és alelnökei helyébe vármegyében a számonkérőszékbe a kisgyűlés évenkint két tagot küld ki nem tisztviselő tagjai közül. 36. §. A törvényhatósági bizottság feloszlatása. (1) A minisztérium — a belügyminiszter előterjesztésére — feloszlathatja a törvényhatósági bizottságot, ha az törvénnyel vagy törvény alapján kibocsátott rendelettel nyiltan szembehelyezkedik, vagy az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít ; a városi törvényhatósági bizottságot feloszlathatja a minisztérium akkor is, ha az tartósan munkaképtelenné válik, vagy működése olyan irányt vesz, hogy ennek következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válhatik. (2) A törvényhatósági bizottság feloszlatását a belügyminiszter a Budapesti Közlönyben haladéktalanul közhírré teszi és az országgyűlésnek bejelenti.