Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

134 299. szám. (3) A törvényhatósági bizottságot feloszlató minisztériumi rendelet ellen, közhírrétételétől számított 30 nap alatt, panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz azon a címen, hogy a feloszlatás törvényes feltételeinek egyike sem áll fenn. A panasznak a közigazgatási bíróság döntéséig halasztó hatálya van, de a feloszlatott törvényhatósági bizottság közgyűlést addig nem tarthat. Ha azonban a közigazgatási bíróság a panasz beérkeztétől számított 60 nap alatt nem dönt, a feloszlatott törvényhatósági bizottság közgyűlése egybehívható. (4) A törvényhatóság első tisztviselője a törvényhatósági bizottság feloszlatását kimondó minisztériumi rendeletnek a Budapest Közlönyben közhírrétételétől számított nyolcadik napra összehívja a feloszlatott törvényhatósági bizottságot annak elhatározása végett, kíván-e az a feloszlató minisztériumi rendelettel szemben a közigazgatási bírásághoz panasszal élni. Ez a közgyűlés egyéb tárggyal nem foglalkozhatik, és a panasz előterjesztése kérdésében felszólalás nélkül, névszerinti szavazással dönt. A közigazgatási bírósági panasz előterjesztésének csak akkor van helye, ha azt a jelenlevő bizottsági tagok többsége elhatározza, és a panasz előterjesztésére a törvényhatósági bizottság nem tisztviselő tagjainak legalább egynegyedrésze, vagy legalább 50 ilyen bizottsági tag szavazott. A panasz előterjesztése kérdésében azokat a törvényhatósági bizottsági tagokat, akik szakszerűség címén (4. §. (1)), vagy hivatali állásuknál ïogva (6. §. (1)) tagjai a törvényhatósági bizottságnak, nem illeti szavazati jog. (5) A közigazgatási bíróság a panasz felett soronkívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt köteles dönteni. (e) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az új választást a feloszlatás közhírrétételétől, illetőleg ha a feloszlatást a közigazgatási bíróság előtt panasszal támadták meg, a közigazgatási bíróság ítéletének keltétől számított hat hónap alatt, a legutolsó érvényes törvényhatósági választói névjegyzék alapján meg kell tartani. Ha azonban a feloszlatás az újabb választástól számított egy év alatt ismét szükségessé vált, és azt ismét jogerősen kimondották, az új választást — legfeljebb két évre — el lehet halasztani. (7) Az újra összehívott törvényhatósági bizottság megalakulására és tagjaira ugyanazok a rendelkezések irányadók, amelyeket ez a törvény az ennek alapján első ízben megalakuló törvényhatósági bizottságra és tagjaira megállapít. (s) Az újra megalakult törvényhatósági bizottság tagjai felerészének kilépése ugyanakkor következik be, mint amikor a feloszlatott bizottság tagjai felerészének ki kellett volna lépnie. (9) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében a kisgyűlés, a közigazgatási bizottság és az igazoló választmány régi összetételében működik midaddig, amíg az új kisgyűlés, közigazgatási bizottság és igazoló választmány meg nem alakul. (10) Az új törvényhatósági bizottság megalakulásáig, illetőleg a közigazgatási bíróság döntéséig a közgyűlés hatáskörébe tartozó halaszthatatlaii ügyeket a kisgyűlés intézi ; tisztviselők választására és uj adók kivetésére azonban nem jogosult. (u) Ha a kisgyűlés a,működést megtagadja, vagy olyan magatartást tanúsít, amely e törvény szerint okul szolgálhat a törvényhatósági bizottság feloszlatására, a minisztérium kormánybiztost nevez ki, aki a törvényhatóság igazgatását, a (10) bekezdésben megállapított korlátok közt, a törvényhatósági tisztviselőkkel intézi. A törvényhatósági tisztviselők kötelesek az alkotmányos kormány által kiküldött kormánybiztosnak jogszabályokkal nem ellenkező rendelkezéseit teljesíteni, és ezért őket a törvényhatóság nem vonhatja felelősségre.