Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

132 299. szám. hallgatóságot távozásra hívja fel, és az ellenszegülőket karhatalommal távolítja el. (4) Az, aki a törvényhatósági bizottság közgyűlésének tartama alatt a közgyűlési helyiség tanácskozásra rendelt részében jogosulatlanul tartózkodik^ és onnan felhívásra azonnal el nem távozik, ha cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el, és őt egy évig terjedhető fogházzal és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésével kell büntetni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a hallgatóságnak, valamint a törvényhatósági bizottságnak a 30. §. (5) és (7) bekezdése értelmében kizárt arra a tagjára is, aki a közgyűlési helyiségnek bármelyik részéből az elnök kiutasító vagy kitiltó rendelkezése ellenére azonnal el nem távozik, vagy oda a kiutasítás vagy kitiltás hatálya alatt ismét visszatér. 32. §. Ügyrend. A közgyűlés és a tanácskozás rendjének ebben a törvényben nem szaDalyozott részleteit a törvényhatósági bizottság — az ügyrendről készített szabályrendeletében — maga állapítja meg. Ebben a szabályrendeletben kell megállapítani a költségvetés és a zárszámadás tárgyalásának módját és időtartamát is, amire a 28. §. rendelkezései nem vonatkoznak. 33. §. Közgyűlési jegyzőkönyv. (1) A közgyűlés jegyzőkönyvét rendszerint a másnapi ülésben a közgyűlés hitelesíti. Az egy napig tartó, vagy az utolsó napi közgyűlés jegyzőkönyvét a közgyűlés által megbízott küldöttség három nap alatt köteles hitelesíteni. (2) A közgyűlés jegyzőkönyvét bármelyik miniszter kívánatára hiteles másolatban fel kell terjeszteni. 34. §. A kisgyűlés szervezete. (1) A törvényhatósági kisgyűlés elnökére a 24. §. rendelkezései irányadók. (2) A kisgyűlés tagjai : A) vármegyében : az alispán, a főjegyző, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, akadályoztatása esetében helyettese, a tiszti főorvos, továbbá a törvényhatósági bizottság közgyűlése által tagjai közül öt évre választott tizenhat, húsz vagy huszonnégy tag, akiknek számát a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy ez a szám a törvényhatósági bizottság összes tagjai számának 10%-át nem haladhatja túl ; B) törvényhatósági jogú városban : a polgármester, a helyettes polgármester, a főjegyző, az a két városi tanácsnok, akiket a törvényhatósági bizottság közgyűlése a kisgyűlés tagjává megválasztott, a tiszti főügyész, akadályoztatása esetében helyettese, a tiszti főorvos, továbbá a törvényhatósági bizottság tizenhat, húsz vagy huszonnégy tagja, akiknek számát a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy ez a szám a törvényhatósági bizottság összes tagjai számának 15%-át nem haladhatja meg. Az utóbb említett tagoknak % részét a törvényhatósági bizottság közgyűlése tagjai sorából öt évre választja, Yí részét pedig a főispán a törvényhatósági bizottság tagjai közül öt évre kinevezi. (3) A kisgyűlésben a legtöbbadófizetők és az összes választók által választott, valamint az érdekképviseleti törvényhatósági bizottsági tagoknak képviselve kell lenniök. A kisgyűlés tagjává sem megválasztani, sem kinevezni nem lehet azt, aki szakszerűség képviselete címén (4. §. (1) ), vagy hivatali állásánál fogva (6. §. (1) ) tagja a törvényhatósági bizottságnak. (4) A kisgyűlés tagjainak választása, illetőleg kinevezése alkalmával a rendes tagok számával egyenlő számú póttagot is kell választani, illetőleg kinevezni. A 13. §. (9) bekezdésének rendelkezéseit a kisgyűlés póttagjaira is megfelelően kell alkalmazni.