Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-299
299. szám. Ill viselőkk jelölései ne a miniszter tetszésétől függjön, hanem éz sorshúzásra bízassék. Végül szükségesnek tartotta az együttes bizottság, hogy a fegyelmi bíróságba bevont miniszteri tisztviselő ebbeli minőségben esküt tegyen. Ezeknek megfelelően az (5) bekezdést az együttes bizottság a következő új szöveggel állapította meg : „A. belügyminiszter évenkint kijelöli egy vagy több helyettesét, és a belügyminisztérium IV. és V. fizetési osztályába sorozott tisztviselői köréből esetenkint sorshúzás útján hív be két, illetőleg egy tagot. Az a miniszteri tisztviselő, aki a fegyelmi bíróságban első ízben vesz részt, működésének megkezdése előtt az elnök kezébe esküt tesz" A (6) bekezdés végére félreértések elkerülése végett az együttes bizottság a következő pótlást vette fel : „Az előadó a fegyelmi bíróságnak nem tagja, őt tehát szavazati jog sem illeti meg." 88. §. Az (1) bekezdésben feleslegesnek látszott kimondani azt, hogy társas hatóságnál a tárgyalás tanácsülésben történik, mert ez magától értetődő. Ennek a bekezdésnek a szövegét tehát az együttes bizottság így állapította meg : „A fegyelmi ügy tárgyalása az első fokon rendszerint, a felsőbb fokon mindig írásbeli" A (2) bekezdés ötödik sorában a „terheltnek" szavak helyére „az eljárás alá vont tisztviselőnek'' 1 ' szavak jönnek. Ugyanennek a bekezdésnek hetedik sorába „valamennyi terheltnek" szavak helyére „valamennyinek" szó jön. A. (4) bekezdésben az együttes bizottság túlságosan szigorúnak látta azt a megkötöttséget, hogy a terhelt és védője csak egyszer szólalhatnak fel, ezért ezt a bekezdést a következőképen szövegezte át: „A szóbeli tárgyaláson közvetlen bizonyításfelvételnek nincs helye, azonban a tisztviselő, valamint védője j'elszólalhat," Az (5) bekezdés szövegét az együttes bizottság szintén indokolatlanul szigorúnak találta és ezért helyébe a következő új szöveget vette fel : „Az írásbeli tárgyaláson a fegyelmi eljárás alatt álló tisztviselő és védője (ügygondnoka), valamint a panaszos jelen lehet. A tárgyalás befejezése után az eljárás alatt álló tisztviselő védelmét személyesen előadhatja." 89. §. Az (1) bekezdés nyolcadik sorában a „terhelt" szót, a tizedik és tizenegyedik sorában pedig „akkor is" ...... „ha a tárgyalás írásbeli" szavakat az együttes bizottság törölte. A (e) bekezdés, amely arról rendelkezik, hogy a kisebbségi véleményt jegyzőkönyvbe kell foglalni, ellentétben áll az (5) bekezdésnek a szavazás titkosságára vonatkozó rendelkezésével. A kisebbségi véleményről szóló (e) bekezdés tehát nyilvánvalóan csak tévedésből maradhatott a szövegben, ezért ezt az együttes bizottság egészen törölte. A (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdést az együttes bizottság szabatosság okából újból szövegezte a következőképen : (2) A tárgyalás befejezése után a fegyelmi hatóság (bíróság) —• még pedig a társas hatóság zárt tanácsülésben, titkos szavazással — határoz ; az elnök mindig szavaz. (3) A fegyelmi hatóság, ha a tényállást tisztázottnak látja, az ügy érdemében határoz ; — ellenkező esetben a hiányok pótlása, vagy a tényállás további felderítése végett a vizsgálat kiegészítését rendeli el. A pótvizsgálat befejezése után a fegyelmi hatóság újabb tárgyalási határnapot tűz ki. A póttárgyalásra az alaptárgyalásra megállapított rendelkezések irányadók.
