Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.
Irományszámok - 1927-299
112 299. szám. (4) A felsöbbfokon eljáró fegyelmi hatóság (bíróság) az alsóbb fokú határozatot feloldhatja, vagy e nélkül is a bizonyításfelvétel kiegészítését rendelheti el, és ezt akár valamelyik közigazgatási hatósággal, akár saját kiküldött tagjával végeztetheti. (5) Mindenik fegyelmi hatóság (bíróság) az előterjesztett bizonyítékok és az összes ténykörülmények lelkiismeretes mérlegelése alapján állapítja meg, terheli-e a tisztviselőt fegyelmi vétség, és ha igen : a fennforgó esetben a közszolgálat érdekei milyen fegyelmi büntetés alkalmazását kívánják meg. (») A fegyelmi hatóság (bíróság) semmi tekintetben nincs kötve a közvádló indítványához. Az eredeti (s), (9) és (10) bekezdés sorszáma a (e) bekezdés elhagyása következtében új (7), (s) és (9) sorszámot kapott. Az új sorszámozású (9) bekezdés után indokoltnak látta az együttes, bizottság hiánypótlása céljából egy új bekezdést felvenni, melynek szövege a következő : „(10) A határozatot a jelenlevő felek előtt ki kell hirdetni, és azt a fellebbezésre jogosultaknak (91. §. (i)J írásban is kézbesíteni kell." 90. §. Az (1) bekezdés 1. pontjában a „dorgálás" kifejezést az együttes bizottság nem tartotta helyesnek, ennek helyére a „rosszalás" kifejezést vette fel. Ugyanitt a 2. pontban a „pénzbírság" szót a „pénzbüntetés" szóval helyettesítette. Ugyanígy tette ezt a (2) bekezdés első sorában is^ A (3) bekezdés utolsó mondatának azt a rendelkezését, hogy az előlépés elvonásának hatálya akkor kezdődik, amikor a tisztviselőre az előlépés lehetősége megnyílt, az együttes bizottság méltánytalannak tartotta, mert nagyon gyakran előfordulhat e szövegezés mellett az, hogy a tisztviselőt a büntetés csak késő években érte volna. Ezért e mondat végére pótlásként az együttes bizottság a következő szöveget vette fel : „de a fegyelmi határozat (ítélet) jogerőre emelkedése napjától számított 5 éven nem terjedhet túl." A (6) bekezdés utolsó sorában a „meghalt volna" kifejezést az együttes bizottság nem találta megfelelőnek, ezért ennek a bekezdésnek az utolsó hat sorát a következőképen szövegezte át : „ . . . érintetlenül hagyhatja. Ebben az esetben ez az igény a hivatalvesztésre szóló határozat (ítélet) jogerőre emelkedése napján nyilik meg." 91. §. Az (1) bekezdés negyedik sorában „(főpolgármester)", szó után az, együttes bizottság a következő szöveget vette fel : „annak az önkormányzati testületnek a képviselete, amelynek az eljárás alatt álló tisztviselő szolgálatában áll". Ez a pótlás azért látszik szükségesnek, mert különben visszás lett volna, hogy fegyelmi ügyekben a fellebbezési jog ne illesse meg azt az önkormányzati testületet, melynek a tisztviselő szolgálatában áll. Logikusabb sorrend követése végett a szakasz ($) és (7) bekezdését az együttes bizottság az (1) bekezdés után (2) és (3) bekezdésként vette fel s ennek megfelelően az eredeti (2), (3), (4) és (5) bekezdések mindegyike kettővel magasabb sorszámot kapott. Az új sorszám (4) bekezdés negyedik sorában a „terhelt" szót az együttes bizottság törölte. 92. §. A (2) bekezdés a rosszalás erkölcsi hatálya megszűnéséről nem rendelkezett, ezért ennek a bekezdésnek első részét az együttes bizottság a következőképen szövegezte át : „A rosszalás erkölcsi hatálya egy év
