Felsőházi irományok, 1927. X. kötet • 288-349. sz.

Irományszámok - 1927-299

299. szám. 105 sági tisztviselőkkel intézi. A törvényhatósági tisztviselők kötelesek az alkot­mányos kormány által kiküldött kormánybiztosnak jogszabályokkal nem ellenkező rendelkezéseit teljesíteni, és ezért őket a törvényhatóság nem von­hatja felelősségre. (12) A kisgyűlésnek, illetőleg a kormánybiztosnak olyan intézkedései és határozatai ellen, amelyeket a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tar­tozó kérdésekben tesz és hoz, ugyanazokat a jogorvoslatokat lehet használni, mint amelyek a törvényhatósági bizottság határozatai ellen használhatók volnának." A képviselőház által elfogadott szöveg és az együttes bizottság részéről átdolgozott szöveg között — amint látható — az egyik lénye­ges különbség az, hogy amíg a képviselőház a törvényhatósági bizottság feloszlatása körüli eljárás kérdésében a vármegyei és a városi törvény­hatóságok között többféle megkülönböztetéseket tett, addig az együttes bizottság ezeket a megkülönböztetéseket részben megszüntette. A másik lényegbevágó módosítás az, hogy míg a képviselőház által elfogadott szöveg feloszlatás esetében a feloszlatott bizottság tagjai bizonyos részének adja meg a panasz előterjesztésére való jogot, addig az együttes bizottság által elfogadott szöveg szerint ez a jog a feloszla­tott törvényhatósági bizottság közgyűlését illeti meg, ami a panasz­emelési jog érvényesítésének könnyítését célozza. E két legfőbb módosításon kívül az eltérés abban van, hogy az együttes bizottság az eredeti szöveget szabatosabbá igyekezett tenni. 38. §. Az (1) bekezdés utolsóelőtti sorában az 500 számot az együttes bizottság 400-TSL változtatta át, mert ez a szám igazodik inkább a megyei városi képviselőtestületi tagok számának a maximumához. 39. §. Az (1) bekezdés szövegén egy stiláris és egy érdemi módosítás tör­tént és pedig a 2. sorban levő „arra" szó a következő sorba az „alkal­masnak" szó elé került ; az érdemi módosítás pedig az, hogy e bekezdés 4. sorában az együttes bizottság az „az alispán" szó helyére „a törvény­hatósági bizottság" szavakat vette fel. Ezt a módosítást az együttes bizottság azért tartotta szükségesnek, mert olyan fontos szervezeti kérdésről van szó a szakaszban, amelyre vonatkozólag indokoltnak látta, hogy a törvényhatóság legelső szerve, vagyis maga a törvényhatósági bizottság hallgattassák meg. 40. §. A (2) bekezdés utolsó három sora a következőkép módosult : „. . . alkal­mazni kell azzal az eltéréssel, hogy a néptanítók adóját szintén kétszeresen kell számítani". 42. §. A (2) bekezdés utolsó sorában „egyenértékű" szó helyére „egyenlő értékű" kifejezés jön. . A (3) bekezdés 1. sorában „bekezdésben" szó helyére „bekezdések­ben" szó kerül. 43. §. A szakaszt megelőző fejezet címszövegén az a változtatás történt, hogy a szövegből az „egyaránt" szó kimaradt. Az (1) bekezdés első mondata a következőkép sző végeztetett át : „Az e törvény alapján elsőízben megalakítandó törvényhatósági bizott­ságba örökös tagokat, azok legfeljebb felerészéig terjedő számban, a tör­vény hatálybalépése idejében működő törvényhatósági bizottság választ." A (3) bekezdés utolsó mondatában a „július" szó helyére „augusztus" szó kerül. Ezt a módosítást az együttes bizottság azért látta szükségesnek, Felsőházi iromány. 1927—1932. X. kötet 14

Next

/
Thumbnails
Contents