Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

275. « nyeit sérti, a gyógyhelylátogatók gyógyulási feltételeit vagy nyugalmát zavarja vagy biztonságukat veszélyezteti. A belső védőöv megállapítását a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület) vagy a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (bérlője) kérheti, úgyszintén eziránt a törvényhatóság első tisztviselője is előterjesztést tehet. A belső védőöv engedélyezése és mérete tárgyában a m. kir népjóléti és munkaügyi miniszter am. kir. földmívelésügyi és a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel, ha pedig a belső védőöv bányaüzemet érint, a m. kir. pénzügyminiszterre] is egyetértve határoz. Aki a belső védőövön belül gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzemet akar létesíteni vagy a már meglevő üzemét változtatni vagy szünetelő üzemét folytatni vagy használaton kívül levő épületét a fenti célokra használatba venni kívánja, erre irányuló szándékát köteles az elsőfokú iparhatóságnak, illetőleg amennyiben gazdasági üzemről van szó, az elsőfokú közigazgatási hatóságnak bejelenteni. A gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület választmánya) és a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (bérlője) az üzem létesítése ellen az e g második bekezdésében említett indokokból kifogást tehet. A kifogásolt ipari vagy kereskedelmi üzemet csak abban az esetben szabad létesíteni, ha az iparhatóság az 1884 : XVII. t.-c-ben foglalt ipartörvény 26—34. §-ainak megfelelő alkalmazásával megállapította, hogy a létesíteni szándékolt üzem az említett szempontokból nem kifogásolható. Végső fokon a m. kir. kereskedelemügyi miniszter, gazdasági üzem vagy gazdasági üzemhez tartozó létesítmények kér-^ désében a m. kir. földmívelésügyi miniszter a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve határoz. Háziállatok tartásáról a szabályrendelet (51. §.) intézkedik. szám. 69 Ha a belső védő övön belül szabályszerűen keletkezett, illetőleg engedélyezett gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem működésével a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi követelményeit sérti, a gyógy hely látogatók gyógyulási feltételeit vagy nyugalmát zavarja vagy biztonságukat veszélyezteti és a káros befolyás máskép nem hárítható el, az üzem az érdekeltek teljes kárpótlása mel'ett kisajátítható. (34. §.) 20. §. A gyógyhely, illetőleg a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) érdekében külső védőövet lehet megállapítani. A külső védőöv határain belül a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) érdekeinek megfelelően egyes gazdasági művelési módok megtartását vagy megváltoztatását is el lehet rendelni. A külső védőöv megállapításának kérésére és az erre vonatkozó határozatra a 19. §. harmadik bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni. Külső védőöv megállapításának csak akkor van helye, ha az a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi követelményei szempontjából elkerülhetetlenül szükséges. Épületek, díszkertek, bekerített vadaskertek használatára a külső védőövi korlátozás nem terjed ki. 21. §. Mind a belső, mind a külső védőöv területén a süány legelőket vagy egyéb gyenge termőerejű területeket és a vízmosásokat a lehetőség szerint fokozatosan be kell erdősíteni. A beerdősítésre az erdőtörvényt magában foglaló 1879: XXXI. t.-c. 165—177. §-ainak és az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról szóló 1923 : XIX. t.-c. 11—20. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkal m ázni. A belső és a külső védőövbe bevont erdőket az erdőtörvény (1879 : XXXI. t.-c. 17—24. §-ai) megfelelő rendelkezései szerint gazdasági rendszeres üzemterv alapján kell kezelni.