Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-275

70 275. szám • 22. §. A gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesület választmányának), ille­tőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógy­intézet) tulajdonosának (bérlőjének) kívánságára a külső védőöv terü­letén a gyógyhelylátogatók használa­tára gyalogutak at lehet kihasítani. A kihasítást a szolgalommal terhelt ingat­lanok művelési módjának lehető kímé­lésével és a tulajdonos kártalanításával kell foganatosítani. A gyalogutak kihasítása tárgyában a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Határozata ellen a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezni, aki a m. kir. föld­mívelésügyi és a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszterrel egyetértve határoz. 23. §. A belső és a külső védőövbe bevont területnek védőövi jellege és a kapcsolatos tulajdonjogi korlátozások megszűnnek : 1. ha a gyógyhely elveszti a gyógyhely megnevezésre való jogosultságát '10. §.); 2 ha a szolgalmi jog létesítésének alapjául szolgáió körülmények meg­változtak vagy megszűntek. A védőövi korlátozás megszűnését a m. kir. népjóléti és munkaügyi mi­niszter a m. kir. földmívelésügyi és a m. kir. kereskedelemügyi minisz­terrel, ha pedig a védőöv bányaüzemet érint, a m. kir. pénzügyminiszterrel is egyetértve állapítja meg. 24. §. A védőöv megállapításával járó tulajdonjogi korlátozásokat, úgy­szintén e korlátozásoknak a védőövi jelleg megszűnése következtében be­következő megszűnését a telekkönyvbe be kell jegyezni. ~D) Üdülőhelyek. 25. §. Az üdülőhelyekre a gyógy­helyekre vonatkozó 10—24. §-ok ren­delkezéseit kell megfelelően alkalmazni. II. Fejezet. Ásvány- és gyógyvízforrások. 26. §. Ásványvíz az a víz, amelynek a rendes víztől eltérő vegyi összetétele, fizikai tulajdonsága és geológiai eredete van és amely ennek következtében fokozottan üdítő vagy az emberi szer­vezet életműködését előmozdító hatású. 27. §. Gyógyvíz az az ásványvíz, amelynek vegyi összetételénél vagy fizikai tulajdonságánál fogva gyógy­hatása van. 28. §. Forgalomba hozni csak olyan ásványvizet és ásványvízforrásnak csak olyan termékét szabad, amelynek forgalomba hozatalát a m. kir. nép­jóléti és munkaügyi miniszter meg­engedte. Nem kell engedély az ásványvíznek a forrásból a természetes lelőhelyén való töltéséhez, valamint az ásvány­víznek a forrástól tíz kilométeren belül való árusításához, ha a fogyasztás is ugyanott történik (helyi forgalom). A töltésnek minden esetben úgy kell történnie, hogy a forrást meg ne fertőzze. Az egészségügyi rendelkezések a helyi forgalomra is kiterjednek. 29. §. A víznek ásványvízként vagy gyógyvízként való megnevezését a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter engedélyezi. 30. §. A m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszter az ásványvíznek meg­nevezését és az ásványvíznek vagy forrástermékének forgalomba hozatalát, úgyszintén az ásványvíznek gyógyvíz­ként való megnevezését az Országos Közegészségi Tanács és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság meg­hallgatása után engedélyezi. Az Országos Közegészségi Tanács és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bi­zottság a víz, illetőleg a forrás termék vegyelemzésének figyelembevételével állapítja meg véleményét, amelyet leg­később hat hónapon belül köteles nyil­vánítani. 31. §. A vízjogról szóló 1885 : XXIII. t.-c. 16. §-a, úgyszintén 157. §-ának utolsó bekezdése hatályukat vesztik és helyükbe a következő rendelkezések lépnek : Az ásvány- és gyógyvíz-, valamint a gyógyfürdő céljait szolgáló forrásnak

Next

/
Thumbnails
Contents