Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-269

42 269. szám. 8. §. A borok cukrozásának és ipari szesszel való felszeszezésének meggátlása, valamint ilyen kihágások felfedezésének megkönnyítése céljából vétetett fel a jelen törvény 8. §-ába egy oly tartalmú rendelkezés, amely cukornak és ipari szesznek borok kezelésére, vagy raktározására szolgáló helyiségbe való bevitelét vagy azoknak a jelzett helyiségekben való raktáron tartását tiltja. 9. §. A Bt.-nek a bortartályok kötelező megjelölését szabályozó 16. §-át a jelen törvény 9. §-a némileg módosítja, amennyiben csak a hordóknak és általában csak annak az edénynek minőség szerinti megjelölését teszi kötelezővé, amelyből a bort a közvetlen fogyasztás célját szolgáló edénybe (pohár, palack, kancsó stb.) kimérik, míg a Bt. 16. §-a értelmében nyilt palackokat is meg kellett jelölni s a megjelölés nemcsak a bor minőségére, vagy fajtájára, hanem annak származására is kiterjedt. Ezen módosítást a megjelölésre kötelezetteknek az ellenőrző közegek túlbuzsalmából származó esetleges zaklatásaitól való megkímélése tette indokolttá és gzükségessé. 10. §. Ugyanezen okok tették szükségessé a Bt. 17. §-ának oly értelemben való módosítását, hogy a bortörvény kivonatát borkereskedők csak a pince, illetve raktárhelyiségükben, italmérők pedig csak a kimérő helyiségükben legyenek kötelesek kifüggeszteni. 11. §. A Bt. 19. §-át törölni kellett, mert a mustnak a besűrítése lényegében nem más, mint a mustban lévő cukornak minden idegen alkatrész hozzáadása nélkül való koncentrálása. Ez a folyamat a besűrített mustnál mesterséges, a szőlő aszúsodása esetén pedig természetes úton megy végbe, tehát lényegileg mindkettő azonos folyamat/Tekintettel arra, hogy a Bt. rendelkezései értelmében toka j hegyalj ai borvidéken termett mustokat amúgy is csak tokajhegyalj ai borvidéken termett besűrített musttal, vagy szárított szőlővel szabad javítani, nincs indoka annak, hogy a tokaj hegyalj ai borvidéken a must besűrítése, illetve a besűrített musttal való javítás továbbra is engedélyhez köttessék. 12. §. Minthogy a tokaj hegyalj ai borok szesztartalmának borpárlat hozzáadásával történő emelésénél a cél nem a szesztartalomnak önmagáért való emelése', hanem ezen szeszezés csak eszköz arra, hogy a tokaj hegyalj ai borokat jellemző magasabb cukortartalom állandó maradhasson s ezáltal ezen borok nagyobb fokú természetes édessége megőriztessék, tartóssága biztosíttassék, a palackérettsége rögzíttessék, a Bt. 20. §-a a szeszezés céljának megjelölése miatt új szövegezést nyert. 13. §. A Bt.-nek a tokaj hegyalj ai borok különös védelmét szabályozó 23. §-át, a jelen törvény 13. §-a részben kiegészíti, részben módosítja. A kiegészítésre főleg azért volt szükség, hogy a tokaji pecsenye, szamorodni és aszú borok minőségének hivatalos osztályozása elrendelhető legyen. Tokaji aszú borok alatt ugyanis az egész világon mindenki édes, testes, úgynevezett likőrszerű bort ért. Az utolsó évtizedben azonban a tokaji aszú borok testességében és cukortartalmában bizonyos hanyatlás állott be, mely hanyatlás okait részben az ősi jellegzetes szőlőfajtáktól és művelési módoktól való eltérésben, részben a termelési célok megváltozásában találhatjuk. Sokszor előfordul, hogy egyes aszú borok mint 4 vagy 5 puttonos aszú borok kerülnek forgalomba, pedig a régi mértékkel mérve, azok 2 vagy 3 puttonosoknak sem minősíthetők. Az aszú