Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-269

269. szám. 4a tényleges minőség jelzésének jobban megfelelne a tényleges összetétel szerint való osztályozása s ezen tényleges összetételen alapuló elnevezés. A régi és világhírű minőségek megőrzése és megvédése céljából szükséges tehát a tokaji borok minőségi megjelölésének különleges szabályozása, mire a földmívelésügyi miniszter a jelen §-ban felhatalmazást nyer. A Bt. 23. §-ának új szövegezése során annak utolsó bekezdését törölni kellett, mert az ebben foglalt rendelkezések a Bt. idézett §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésekkel ellentétben állanak. 14. §. A Bt. III. fejezetének címébe, tekintve azt, hogy a jelen törvény 16. §-a a típusborokra vonatkozólag is rendelkezéseket tartalmaz, a típusborokat is fel kellett venni. ^ 15. §. Ugyanezen okból a Bt. I. fejezetének általános rendelkezéseit a típusborokra is ki kellett terjeszteni. 16. §. A borértékesítés megkönnyítése és a nevesebb borvidékeink egyes jellegzetes borai iránt a kereslet fokozása céljából szükségesnek mutatkozott a jelen törvénybe — külföldi, főleg olasz példára — a típusbor fogalmának bevezetése. Hazai boraink \így belföldi, mint külföldi értékesítésének egyik legnagyobb akadálya az volt, hogy ugyanazon borvidék különböző termelőhelyei, sőt ugyanazon termelőhelyek más-más szőlőgazdaságai is általában különböző minőségű és fajtájú borokat termeltek, melyek minősége évjáratok szerint is a legnagyobb eltéréseket mutatta ; ennek természetszerű következménye volt, hogy úgy a termelők, mint a kereskedők egy-egy fajta borból legjobb esetben csak pár száz hektolitert tudtak piacra dobni s további kereslet esetén teljesen azonos minőségű bort előállítani és szállítani már nem tudtak.^ A típusbor bevezetése és a típusbor márkák törvényes védelme által lehetőség nyílik arra, hogy egyes szőlővidékek jellegzetes boraiból állandóan azpnos minőségű nagyobb készletek álljanak a kereskedelem rendelkezésére s ezáltal a nemzetközi borkereskedelem érdeklődése és bizalma a magyar faj borok iránt fokozódjék. Éppen ezért szükséges a típusborokat fokozott állami védelemben részesíteni. Minthogy azonban nem kívánatos, hogy ezen típusborokból sokféle márka kerüljön forgalomba, szükséges volt, hogy azok előállítása és forgalombahozatala csakis termelői szövetkezetek és oly nagyobb kereskedelmi pincészetek részére biztosíttassák, amelyek ily típusborok állandó előállítására berendezkednek és ugyanazon típusborból évente nagyobb mennyiséget forgalmaznak. 17. §. A Bt. 31. §-ának utolsó bekezdése értelmében a forgalomba hozott csemegeborok címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irányuló mindennemű üzleti iraton vagy nyomtatványon a készítő nevét és telepe helyét is fel kellett tüntetni. A jelen törvény 17. §-a a készítő nevének és telephelyének megjelölése helyett, vagylagosan a csemegebort forgalomba hozó cég nevének és telephelyének feltüntetését is megengedi. Szükség volt erre a módosításra egyrészt azért, mert a csemegborok készítésével foglalkozó nagyobb cégek az általuk készített csemegeborokat rendszerint hordótételekben hozzák forgalomba s azok palackozását már rendszerint nem ők, hanem más borkereskedő cégek végzik, a csemegeborok minőségéért azonban a kereskedők helyett mégis ők voltak eddig felelősek, holott a csemegeboroknak 6*