Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

414 286. szám. (ío) Áz a tisztviselő, aki szakszerűség képviselete címén tagja a törvényhatósági bizottságnak, köteles ennek ülésein megjelenni, akadályoztatása esetében magát helyettesíttetni és felhívásra az ügykörébe eső szakkérdésekben felvilágosítást adni. Ennek a kötelességnek gyakorlása közben bármikor és akárhányszor felszólalhat és felszólalása a megszabott időnél tovább is tarthat. (n) A törvényhatósági bizottság közgyűlése, ha valamely jogszabály kifejezetten máskép nem rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel határoz. (12)) A határozatot, ha erre szükség van, szavazással kell megállapítani. A szavazást az elnök rendeli el, és köteles azt elrendelni, ha a szavazást legalább tíz jelenlevő tag kívánja. (13) Kötelező a névszerinti szavazás olyan kérdésben, amely új adók megállapítására, a meglevő adók emelésére vagy mérséklésére, vármegyében 10.000, törvényhatósági jogú városban 50.000 pengőt meghaladó értékű ingatlan szerzésére vagy elidegenítésére, vagy legalább ugyanilyen összegű kölcsön felvételére, vagy arra vonatkozik, hogy alkottassék-e valamely kérdésben szabályrendelet, vagy ha azt valamely jogszabály kifejezetten rendeli, vagy azt a bizottsági tagok 15%-a, vagy 30 bizottsági tag írásban kéri. (14) A szavazás személyi ügyekben titkos. Az örökös tagokat közfelkiáltással is meg lehet választani, de ha az elnök a szavazást elrendeli, vagy legalább tíz jelenlevő törvényhatósági bizottsági tag a szavazás elrendelését kéri, minden egyes jelöltre külön kell szavazni, és a leadott szavazatok általános többsége dönt. (15) Szavazás előtt a kérdés feltevéséhez legfeljebb két bizottsági tag szólhat. Az egyes felszólalások öt percnél tovább nem tarthatnak. (16) Az elnöknek ebben a minőségében szavazati joga nincs, de szavazategyenlőség esetében köteles dönteni ; választásoknál azonban az elnök nem dönt, hanem az egyenlő számú szavazatot kapott jelöltekre a szavazást azonnal megismételteti. Ha az újabb szavazás sem vezetne eredményre, az egyenlő számú szavazatot kapott jelöltek közt a legközelebbi közgyűlésen új választást kell tartani. (17) Ha az elnök bármely címen tagja a törvényhatósági bizottságnak, abban az ügyben, amelynek tárgyalása alatt elnökölt, szavazati jogát nem gyakorolhatja. 29. §. Érdekeltség. (1) Senki sem vehet részt a tárgyalásban és a határozathozatalban, ha olyan ügyről van szó, amelyben közvetlenül vagy hozzátartozói (1886 : XXI. t.-c. 78. §.) útján közvetve anyagilag érdekelve van. Ez a rendelkezés vonatkozik a kisgyűlésnek, valamennyi olyan bizottságnak, választmánynak vagy küldöttségnek minden olyan tagjára is, akiknek tagsága a törvényhatósági bizottsági tagságon alapul. (2) Az érdekeltség kérdését az elnök, vagy bármely bizottsági tag felvetheti. Az érdekeltség kérdésében — az elnök vagy bármely bizottsági tag indítványára, az érdekeltnek állított bizottsági tag és a tiszti ügyész meghallgatása után — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással a közgyűlés, illetőleg a kisgyűlés, bizottság, választmány vagy küldöttség dönt. A döntést csak a határozót érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban lehet megtámadni. Ha a jogorvoslat elbírálása a miniszter hatáskörébe tartozik, az érdekeltség kérdésében a miniszter végérvényesen dönt. (3) A fellebbviteli hatóság az érdekeltséget a jogorvoslat elintézése során akkor is megállapíthatja, ha azt nem vetették fel.