Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

286. szám. 415 30. §. Széksértés. (i) Az a törvényhatósági bizott­sági tag, aki az állam és a társadalom rendje ellen izgató, vagy a nemzeti érzést, vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanács­kozás méltósága ellen vét, aki a köz­gyűlés egyes pártjait vagy tagjait sértő kifejezéssel illeti, vagy bármilyen mó­don sérti, és a sértés az elnök figyel­meztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró, vagy annak komolyságához nem méltó magatar­tást tanúsít, és azt megintés, majd rendreutasítás után is folytatja, szék­sértést követ el. (2) A széksértés elkövetése kérdésé­ben — az elnök felhívására — a tiszti főügyész köteles indítványt tenni, amely indítvány felett a közgyűlés hozzászólás nélkül, egyszerű szava­zással, végérvényesen határoz. A szék­sértés megállapítása után az elnök à széksértést elkövető tagtól a szót meg­vonja, és a tiszti főügyészt felhívja, hogy a kiszabandó pénzbírság mér­tékére tegyen indítványt. A tiszti fő­ügyész köteles a felhívásnak eleget tenni. A pénzbírság összegének mér­téke kérdésében a közgyűlés — legfel­jebb két tagjának legfeljebb tíz-tíz per­cig tartó hozzászólása után — végérvé­nyesen határoz. (3) A széksértés büntetése 500 pen­gőig terjedhető pénzbírság, amelyet a törvényhatósági szegény alap javára kell fordítani. A pénzbírság kirovása nem állja útját annak, hogy az el­követett cselekményt bűnfenyitő úton is megtorolják. (4) A széksértésben elmarasztalt bi­zottsági tag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a kirótt bír­ságot le nem fizette. Aki a bírságot 8 nap alatt nem fizeti le, elveszti bizottsági tagságát. (5) Azt a törvényhatosági bizott­sági tagot, aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás, esetleg bírsá­Felsőházi iromány. 1927—1932. IX. kötet. golás ellenére is tovább zavarja, és ezzel a tárgyalás lehetőségét veszé­lyezteti, az elnök a törvényhatósági bizottság közgyűlésének aznapi ülésé­ből kizárhatja és ha azonnal el nem távozik, rendőri (csendőri) karhata­lommal eltávolíthatja. (6) Ha a rendzavarás nagyon súlyos, vagy ha azt durva sértegetéssel kö­vették el, az elnök a megtorlás el­határozását a közgyűlés elé terjeszt­heti. Az elnök a közgyűlés határoza­tát kérheti ki azzal a rendzavaró bizottsági taggal szemben is, akit ő már ismételten kizárt. (7) A közgyűlés az eléje utalt bizott­sági tagot egymást követő legfeljebb hat közgyűlésről kizárhatja. A kizá­rás kérdésében a közgyűlés — hozzá­szólás nélkül, egyszerű szavazással — végérvényesen határoz. A kizárás elhatározása után az elnök felhívására a tiszti főügyész köteles indítványt tenni a kizárás időtartamára. A tiszti főügyész indítványa felett a közgyű­lés — legfeljebb két tagjának tíz-tíz percnél hosszabb ideig nem tartó hozzá­szólása után — végérvényesen határoz. A kizárt tag a kizárás hatálya alatt tagsági jogát egyáltalában nem gyako­rolhatja. (s) A közgyűlés a kizárás elhatáro­zásával egyidőben az ügyet az igazoló választmány elé utalhatja annak meg*­vizsgálása végett, hogy a bizottsági tag magatartása következtében nem vált-e méltatlanná a bizottsági tag­ságra ? Az igazoló választmány' erre vonatkozó indokolt előterjesztése fe­lett a közgyűlés — napirend előtt, két tag hozzászólása után — egyszerű szavazással végérvényesén dönt. (9) Az, akit valamelyik törvényható­sági bizottság közgyűlése bizottsági tagságától megfosztott, a megfosztás napjától számított öt év alatt egy törvényhatósági bizottságnak sem le­het tagja. (10) Ennek a szakasznak a rendel­kezéseit megfelelően kell alkalmazni a kisgyűlés ülésein résztvevő tagokra is. 53

Next

/
Thumbnails
Contents