Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-286
286. szám. 413 tagjává nem lehet megválasztani azt a köztisztviselőt, aki hivatali állásánál fogva tagja a törvényhatósági bizottságnak. A szakbizottságok elnöke a törvényhatóság első tisztviselője vagy megbízottja. A szakbizottságok jogköre csak a közgyűlés vagy a kisgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozik, és csak véleményadásra terjed ; véleményüket a törvényhatóság első tisztviselője útján terjesztik a közgyűlés vagy kisgyűlés elé. A szakbizottságok jogosultak az állami és a törvényhatósági szaktisztviselőket és más szakértőket meghallgatni, egyébként zárt ülésben tanácskoznak és határoznak. (2) A közgyűlés elé tartozó ügyeket, még ha azokat a szakbizottságok tárgyalták is, a kisgyűlés készíti elő. 28, §. Tanácskozás és határozathozatal. (1) Ugyanabban a vitában minden bizottsági tag rendszerint csak egyszer szólhat a tárgyhoz, többszöri hozzászóláshoz az elnök indítványára a közgyűlés adhat engedélyt. A törvényhatóság első tisztviselője, helyettese, a tiszti főügyész és az előadók bármikor és akárhányszor, a vita berekesztése után is felszólalhatnak, és felszólalásuk a megszabott időnél tovább is tarthat. Az indítványozó zárszó jogán másodszor is felszólalhat, amely esetben a felszólalás 10 percnél tovább nem tarthat. (2) Azokat, akik a javaslat (indítvány) mellett és ellene kívánnak szólani, jelentkezésük sorrendjében váltakozva kell szólásra felhívni. (3) A hozzászólás időtartama rendszerint nem lehet hosszabb félóránál, amelyet a felszólaló kérelmére a közgyűlés legfeljebb egy óráig meghoszszabbíthat. (4) Ha a vita két órán túl terjed, és a tárgyhoz már legalább négy bizottsági tag hozzászólt, a törvényhatósági bizottság — az elnöknek vagy bármelyik tagnak indítványára •— az egyes hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A korlátozott időtartam tíz percnél rövidebb nem lehet, és azt a közgyűlés egyes indokolt esetben — a szónok kérelmére — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, a korlátozásképen megszabott időtartam kétszereséig meghosszabbíthatja. (5) Ha a hozzászólási időtartam korlátozása után a tárgyalás újabb két óráig tartott, a törvényhatósági bizottság — az elnöknek, vagy bármelyik bizottsági tagnak indítványára — felszólalás nélkül, egyszerű szavazással elhatározhatja, hogy a kérdés tárgyalását berekeszti. A berekesztés elhatározása után a tárgyalás alatt álló kérdésben, az (1) bekezdésben említett kivétellel, további hozzászólás nélkül kell határozni. (e) A vitának a (4) és (s) bekezdésekben említett két órás időtartamába az előadónak, a szaktisztviselőknek és a szakképviselőknek beszédidejét nem lehet beszámítani. (?) A 26. §. (3) bekezdésében említett indítványokat, hacsak a közgyűlés az elnök indítványára máskép nem határoz, csak a tárgysorozatba felvett ügyek letárgyalása után lehet előterjeszteni. A közgyűlés először a fölött határoz, hogy kívánja-e az indítványt tárgyalni. Ilyen ügyekben a felszólalás — a közgyűlés előzetes engedélye nélkül "— tizenöt percnél tovább nem tarthat. (s) Személyes megtámadtatás kérdésében rendszerint azonnal fel lehet szólalni, az elnök azonban a felszólalást a napirend letárgyalása utáni időre halaszthatja. Az ilyen, valamint az ügyrendhez kért felszólalás öt percnél tovább csak az elnök engedélyével tarthat. (9) Interpellációkat csak a tárgysorozatba felvett ügyek letárgyalása után lehet előterjeszteni. Ilyen ügyekben a felszólalás — a közgyűlés engedélye nélkül — tizenöt percnél tovább nem tarthat. A törvényhatóság első tisztviselőjének joga van a válaszadást á legközelebbi rendes közgyűlésre elhalasztani.
