Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

406 286. szám. csak arra alapítható, hogy a kiha­gyott neve a törvényhatóság területén az országgyűlési képviselőválasztóknak a választás évére érvényes névjegy­zékében benne van, és hat év óta a törvényhatóság területén lakik. 12. §. Választókerületek. (i) A törvényhatósági választók a törvényhatósági bizottsági tagokat választókerületenkint választják. (2) A választókerületeket, a járá­sok és megyei városok határain belül, a törvényhatóság szabályrendelettel állapítja meg akként, hogy abban a vármegyében, amelynek lakossága 500.000-nél több, egy-egy választó­kerületben 4.000 választónál kevesebb és 12.000 választónál több, az 500.000­nél kisebb lakosságú vármegyében 1.000 választónál kevesebb és 6.000 választónál több, a törvényhatósági jogú városbán pedig 1.000 választó­nál kevesebb és 2.000 választónál több ne legyen. (3) Az egyes választókerületekre eső bizottsági tagok számát, a (2) be­kezdés keretei közt, és mindig páros számban, a törvényhatóság szabály­rendelettel állapítja meg akként, hogy minden választókerület lehetőleg annyi bizottsági tagot válasszon, mint amennyi a kerület választóinak a tör­vényhatóság összes választóihoz viszo­nyított aránya szerint a kerületre esik. 13. §. A választások sorrendje. A meg­bízás időtartama. Póttagok. (1) A törvényhatósági választások napját a törvényhatósági bizottság közgyűlése tűzi ki. (2) A legtöbbadőfizető tagok válasz­tását az összes választhatók köréből történő választások előtt kell meg­tartani. (3) A legtöbbadófizető és az érdek­képviseleti bizottsági tagok megbíza­tása öt évre szól. (4) Az összes választhatók közül választandó bizottsági tagokat öt évenkint tíz évre választják akként, hogy Öt évenkint és választókerüle­tenkint kilép a választott tagoknak az a felerésze, amelyiknek tíz éves megbízatása lejárt. Az első öt év le­teltével a kilépő bizottsági tagokat az igazoló választmány kerületenkint sorshúzással jelöli ki. (5) Minden választásnál, illetőleg ki­küldésnél (4. §.) póttagokat is kell választani, illetőleg kiküldeni, még pedig a legtöbbadófizetők választásá­nál azoknak mind a három csoport­jából. (e) A póttagok száma félannyi, mint az összes rendes tagoké. Ha a választás alá eső, illetőleg kiküldendő rendes tagok száma páratlan, a póttagok szá­mát felfelé kell kikerekíteni. (7) Valamennyi póttag megbízatá­sának hatálya öt év leteltével véget ér. (s) A rendes tagok és a póttagok választása, illetőleg kiküldése — a legtöbbadófizetők közül történő vá­lasztás kivételével (10. §. (2)) — együtt történik. Azok, akikre több szavazat esett, lesznek a rendes, a többiek — a reájuk esett szavazatok sorrendjé­ben — a póttagok. Szavazategyenlőség esetében azt illeti a rendes tagság, illetőleg a sorrendi elsőbbség, akinek magasabb az iskolai képzettsége. Ha az elsőbbséget ezen az alapon nem lehet megállapítani, a választási elnök sorshúzással dönt. (9) A megüresedett rendes tagsági helyekre a sorrendben első póttag lép. A póttagokat a törvényhatóság első tisztviselője hívja be, és a behívás meg­történtét az elnök jelenti be a köz­gyűlésnek. A behívott póttag meg­bízása addig tart, amíg azé a rendes tagé tartott volna, akinek helyébe lépett. 14. §. Választási hirdetések. (1) A választással kapcsolatos fal­ragaszok (plakátok) és röpcédulák a legszükségesebb tárgyilagos tudnivaló­kon, — a gyűléseket hirdető falraga

Next

/
Thumbnails
Contents