Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-286

286. szám. 407 szók (plakátok) és röpcédulák pedig a gyűlések helyén, idején és a szónokok, jelöltek személyének megjelölésén kívül semmi más szöveget és semmiféle ábrát nem tartalmazhatnak. (2) Aki ezt a tilalmat megszegi, vétséget követ el, és őt, ha cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, két évig terjedhető fogházzal kell büntetni. (3) Az (1) bekezdésben megállapított tilalom hatálya a választások napjának kitűzésétől a választások befejezéséig tart. 15. §. Választási eljárás az összes választhatók közül történő választásnál. (1) A választás az egyes választókerületekben egy napnál tovább nem tarthat. A választást kis- és nagyközségekben reggel 9 órától délután 4 óráig, városokban este 8 óráig megszakítás nélkül kell megtartani. Ezen a határidőn túl szavazatot elfogadni nem szabad. A választásokat vármegyében három, törvényhatósági jogú városban egy nap alatt valamennyi választókerületben meg kell tartani. (2) A választást az egyes választókerületekben a választási elnök, akadályoztatása esetében a helyettes elnök vezeti. A választási elnököt és helyettes elnököt választókerületenként a törvényhatósági bizottság közgyűlése választja. Mindkettőnek akadályoztatása esetében a törvényhatóság első tisztviselője jelöl ki helyettest. (3) A választási elnök (helyettes elnök) a járási főszolgabíró, illetőleg a polgármester előtt a következő esküt teszi le : „Esküszöm, hogy a választási elnökre bízott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen." 16. §. Szavazás és a szavazatok összeszámlálása. (1) A bizottsági tagok választásánál, illetőleg kiküldésénél a szavazás titFelsőházi iromány. 1927—1932. IX. kötet. kosán, a hivatalból rendelkezésre bocsátott egyenlő szavazólapokkal történik. Minden választónak egy szavazata van. A választójogot csak személyesen lehet gyakorolni. (2) A szavazás az országgyűlési képviselőválasztásokra megállapított szavazókörben történik. (3) A választási elnök kijelöli a szavazatszedő küldöttséget. A szavazatszedő küldöttséget úgy kell megalakítani, hogy az egy elnökből, egy helyettes elnökből, egy rendes tagból, egy póttagból, egy jegyzőből és egy helyettes jegyzőből álljon. Községi (kör-) jegyzők hivatalos működésük területén a kijelölést kötelesek elfogadni. (4) A szavazatszedő küldöttség tagjai a választási elnök előtt a következő esküt teszik le : „Esküszöm, hogy a szavazatszedő küldöttségre bízott tennivalókban híven, részrehajlás nélkül fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen." - (5) A választók, a szavazás megkezdése előtt, a szavazatszedő küldöttség mellé négy bizalmiférfit jelölnek ki. Ha a választók ezzel a jogukkal élni nem kívánnak, a bizalmiférfiakat a szavazatszedő küldöttség elnöke jelöli ki. A választás helyén együtt jelen levő ötven választó jogosult egy bizalmiférfit személy szerint megjelölni, a bizalmiférfiak száma azonban ebben az esetben sem lehet négynél több. (ej A szavazók személyazonosságának ellenőrzése céljából a választásnál a községek bírái és jegyzői, illetőleg a hatóság közegei hivatalból kötelesek jelen lenni. (7) Törvényhatósági jogú városban a törvényhatósági bizottság tagjait és póttagjait csak azok közül lehet választani, akiket egyénenkint, vagy többet együtt az illető választókerület választóinak akkora csoportja ajánl, amely csoport a választókerület választói legalább 5%-ának megfelel. Az ajánlók névaláírásának hitelesíté52