Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.
Irományszámok - 1927-261
16 261. szám. rendezési eljárás során teljes kielégítést nyert, — viszont az 1920 : XXXVI. t.-c. 84. §-a a földbirtokreform feladatai között a nemzetfejlesztési és közoktatásügyi intézmények támogatását is felsorolja s így ez a törvényjavaslat összhangban van a földbirtokreform célkitűzésével. A 2. pont tulaj donképen propagatív célt szolgál. Remélnünk kell, hogy hazafiasán érző társadalmunk át fogja érteni ennek az alapítványnak nagyjelentőségű hivatását és adományaival, hagyományaival igyekszik azt minél nagyobbra növelni. Általában az országnak újból való felvirágoztatásához okvetlenül megkívánható, hogy újra fellendüljön nálunk a közcélokra való adakozás, mely őseinkben oly nagy mértékben megvolt. A minket megelőző nemzedékek minden fejedelmi áldozatkészség nélkül, a nemzet saját erejéből létre tudták hozni a Nemzeti Múzeumot, a Tudományos Akadémiát, a Nemzeti Színházat, az esztergomi Bazilikát és a debreceni Kollégiumot. Lehetetlen az, hogy a mai nemzedékből is ki ne törjön a nemzei élniakarás azzal, hogy a hazafias nagy célok érdekében a tehetősek áldozni tudjanak. Ha a Nemzeti Közművelődési Alapítvány további adományokkal és hagyományokkal gyarapodni fog, — mód nyílik majd arra, hogy az alapítvány kultúrprogrammja szélesebb mederbe jusson. Az egységes kezelés, az igazgatás s a közös célkitűzés pedig olcsóbbá teszi az alapítvány ügyeinek az ellátását s növeli ható erejét. Ezért helyénvaló az a rendelkezés, hogy az ily adományok és hagyományok az alapítvány tőkéjéhez csatolandók s így azok hozadékai együttesen fordíthatók évről-évre a 2. §-ban kitűzött célokra. Magától értetődik az, hogy minden hagyományozó vagy adományozó más irányú rendelkezéseket is tehet. A 3. pont rendelkezése szinte önként érthető s csupán azt a célt szolgálja, hogy az alapítvány önálló jogi személyiségét teljesen kidomborítsa. A telekkönyvi bejegyzés ekként a törvény erejénél fogva lesz eszközlendő. A 2. §-hoz. Az alapítvány rendeltetése tekintetében az általános indokolás magyarázatot nyújt. A célmeghatározás részletezése a törvény kereteibe nem való. Egy oly nagyszabású feladatkört, mint aminőt a nemzeti közművelődés fogalma fed : felsoro^ lássál kimeríteni nem lehet. Nem is célszerű tüzetes elhatározásokkal megkötni a kezét annak a szervnek, amely a célok megjelölésére hivatva lesz. Ily megkötöttség annál kevésbbé volna kívánatos, mert előre nem tudható, hogy a közművelődés fogalmi körébe eső mely közelebbi célok elérésére van éppen szükség megfelelő anyagi eszközökre, különösen pedig oly intézmények létesítése vagy támogatása terén, amelyek istápolására az állami költségvetés kellő fedezet híján nem gondoskodhatott. A tapasztalat sokszor igazolta már, hogy az alapítványok célkitűzésének a merevsége fonák helyzeteket szülhet, amikor ugyanis a jövedelmeknek olyanféle felhasználását rendeli, aminőre a változott viszonyok folytán szükség már nincsen, sőt a kijelölt részlet cél egyáltalán elérhetetlenné válik. Ilyenkor az alapítványi cél szigorúan körülhatárolt meghatározása egyenesen ellenkezésbe is juthat a közérdekkel. Fontos ellenben az, hogy a részletes célmeghatározás hatáskörével felruházandó szerv feladata magaslatán álljon. A javaslat szerint ezt a tisztet egy bizottság tölti be, amelynek a tagjait a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsa jelöli ki. A Magyar Tudományos Akadémia múltjánál, hagyományainál, az ország legkiválóbb szellemeit magában foglaló szervezeténél fogva a legnagyobb garancia arra nézve, hogy erre a fel-
