Felsőházi irományok, 1927. IX. kötet • 258-286. sz.

Irományszámok - 1927-279

160 279. szám. ták kivételével — az illető borvidéken szaporítani és telepíteni tilos. Nem telepíthetők és nem hozhatók forgalomba azok az amerikai szőlő­vesszők és szőlőoltványok sem, amelyek a fillokszerával szemben ellenálló, vala­mint adaptáló és tenyészképességük tekintetében kellően ki nem próbál­tattak vagy kellő kipróbálás után meg­felelőknek nein bizonyultak, úgyszintén azok a közvetlenül termő (direkttermő) amerikai vagy hibrid fajták sem, ame­lyek az általánosan elterjedt és köz­ismert magyar bortípusoktól elütő ter­mésükkel a magyar bor jó hírnevét és a hazai bortermelés közgazdasági jelen­tőségét veszélyeztetik. 4. §. Az állami felügyelet és ellen­őrzés során fajta, minőség, fajtaazonos­ság és fajtisztaság tekintetében meg nem felelőnek minősített szőlővesszőket és szőlőoltványokat forgalomba hozni tilos. Általában tilos az olyan szőlővesszők és szőlőoltványok forgalombahozatala, amelyek állami felügyelet és ellenőrzés alatt nem álló telepről származnak vagy amelyeknek előállítására enge­dély nem adatott. 5. §. A földmívelésügyi miniszter fel­hatalmaztatik, hogy a szőlővesszők és szőlőoltványok belföldi, behozatali vagy átmeneti forgalmára vonatkozó szabályokat a fejlődő szükséghez ké­pest a jelen törvény elvi korlátai kö­zött rendelettel megállapíthassa, ki­egészíthesse vagy módosíthassa. 6. §. Aki szőlővesszőt vagy szőlő­oltványt forgalomba hoz, az szavatos­sággal tartozik a vevőnek az eladott szőlővesszők és szőlőoltványok fajta­azonosságáért, faj tisztaságáért és szok­ványszerűségéért. A szavatossági hiány miatt támaszt­ható követelések 6 hónap alatt elévül­nek attól az időponttól számítva, amelyben a vevő a hiányról a dolog természete szerint meggyőződést sze­rezhetett. 7. §. A földmívelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a vármegyei hegyközségi tanács meghallgatásával mind a hegyközségekre, mind a hegy­községgé nem alakult szőlőterületekre nézve a szőlő és gyümölcsfa gomba­betegségei és állati kártevői ellen való kötelező védekezést elrendelhesse és az e tekintetben veszélyes területeket hatósági ellenőrzés alá helyezhesse. 8. §. Szőlő- és gyümölcsbetegségek és állati kártevők ellen védekező szere­ket csakis a földmívelésügyi miniszter előzetes engedélye alapján szabad for­galomba hozni. Az engedélyezés és forgalombahozatal módozatait a föld­mívelésügyi miniszter külön rendelettel szabályozhatja. 9. §. A hegyközségek területén a szü­ret megkezdésének idejét a hegyközségi választmány állapítja meg. 10. §. A hegyközségek a termelők­nek a területükről származó borokra elszállítás előtt származási bizonyít­ványokat adhatnak ki. Borkereskedők részére ily helyi megjelölésű származási bizonyítványok kiadására a földmíve­lésügyi miniszter által kijelölt más szakintézmények is illetékesek. Szár­mazási bizonyítványok csak megfelelő igazolás ellenében adhatók ki. Tilos a hegyközség területén gyógyborokat gyógyszerek hozzáadása útján előállí­tani. Gyógyborokra a hegyközségek származási bizonyítványokat ki nem adhatnak. Gyógyborok előállítására nézve az 1924 : IX. t.-c. 35. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. Gyógyborokat gyógyszertárak árusít­hatnak, míg a gyógyáruüzletekben való árusítást a népjóléti és munkaügyi, valamint a kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendelettel szabályozza. 11. §. A hegyközség javaslatára az illetékes elsőfokú közigazgatási ható­ság szőlőérés idején a hegyközség szőlővel beültetett területét zárt terü­letté nyilváníthatja és a hegyközség e területén az idegenek közlekedését és ott tartózkodását engedélyhez köt­heti. Fürdő- és vülatelepekre ez a korlátozás nem terjed ki.

Next

/
Thumbnails
Contents